– Naoki –
Megszólalt a
telefonja igen. Elég hangosan. Csak nem épp maga mellől. Hanem valahol a
kupiból!
- Ez a telefonom – mondta az
egyértelműt, és körbenézett.
- Hát hallom – álltam fel, és
körbenéztem én is – De hol van?!
- Faszom se tudja – pattant fel ő
is és benézett az asztal alá. Fülelni kezdtem (a hallásom elég jó) és próbáltam
követni a csengőhangját. Lehajolva elkezdtem dobálgatni az alsó gatyákat, és a
pólókat, szerte széjjel, hogy meglegyen az a baszás, és láttam, hogy ő is
ugyanezt kezdi csinálni, az orra alatt káromkodva. Már komolyan mindent
találtam a földön (azt is amire nem voltam kíváncsi) csak a telefont nem. Ahogy
ő sem. Egészen addig, amíg négy kéz lábra ereszkedve, be nem néztem az ágy alá.
És ott rezgett és zenélt az a szar. Macskásan kinyújtózkodva fél kézzel a
kanapé alá nyújtózkodtam, és nagy nehezen kiszedtem egy zokni mellől. És
kurvára fogalmam sincs hogy került oda. Na itt sürgősen rendet rakok, mert még
valami megesz minket, ha így hagyom.
- Itt van – emeltem fel, és
odahajítottam neki, mire ő feltartva a kezét pont elkapta, és gyorsan fel is
vette. Én pedig addig az egyik szekrényből előhalásztam egy szennyeskosarat és
elkezdtem felszedegetni a ruháit és a boxereit, meg az egyéb ruhadarabjait a
földről, és szépen a kosárkába dobáltam őket, amik pedig tisztának tűntek, azt
külön a kanapéra hajtogattam. Majd a kaja maradékokat is összeszedegettem,
kihajítottam őket a kukába. Közben részleteket hallottam a beszélgetésből. Kb.
rögtön levágtam, hogy apa az. Főleg, hogy úgy vette fel, hogy „Na mi van te
geci?!”. Pont elborzadtam a mosogató láttán, mikor meghallottam a hangját a
nappaliból.
- A FASZOMBA MÁR!! GYERE LE JÓ
ISTEN!
Lehunyt szemmel megráztam a
fejem. Mondtam, hogy fel fogja még keresni, nem tudunk ilyen könnyen kiszállni.
– Dorian –
Hazudnék, ha
azt mondanám, nem lepődtem meg kurvára, de belül felgyulladt bennem a tipikus
„Győztem” lángom. Ugyanis végül beadta nekem a derekát, és nem is kellett
cselekhez folyamodnom. Fölényes vigyorra húztam a szám.
- A hercegnő óhaja számomra
parancs – tereltem őt az ágy felé, megragadva a derekát, majd mikor a széléhez
értünk, rálöktem, és fölé magasodtam. Nem szóltam semmit csak arra a jó szájára
tapasztottam az enyémet. Enyhén megemelte a csípőjét, mire megnyaltam az alsó
ajkát, és finomat beleharaptam. Résnyire nyitva a száját felnyögött, én pedig
kihasználva az alkalmat, a nyelvemmel utat törtem magamnak, és hevesen
lesmároltam, közben a két lába közé férkőzve, az ágyékomat az övének nyomtam.
- Dorianh… - sóhajtott fel, mikor
elhajoltam tőle.
- Ccsst – kúszott egy vigyor a
képemre, és végignyaltam az alsó ajkam. Megemelve az állát ismét lesmároltam,
közben a toppja aljához nyúltam és egy pillanatra elhajolva áthúztam a fején,
és most már ott volt előttem egy szál melltartóban és picsa nadrágban, kipirult
arccal, az alsó ajkába harapva.
- Gyönyörű vagy hercegnő –
vigyorodtam el, és a dereka fölé ülve két kézzel végigsimítottam azon a bomba
testén, majd a nacijának a szélénél megálltam és egy mozdulattal… letéptem
róla.
- Hupsz – haraptam az alsó
ajkamba, és áthúztam a fejemen az atlétám. Egyből jobban éreztem magam amúgy.
Végigmérte a mellkasomat, és a kocka hasamat, ami jót tett az eddig se kicsi
egómnak, majd a nyakához hajoltam, és elkezdtem egyre lejjebb, és lejjebb
csókolgatni, és harapdálni, végig a mellkasán, egészen a melltartó szegélyéig.
- Hmm… ez itt zavar baba –
emeltem meg finoman a derekát, hogy megemelje magát, én pedig mögé nyúltam, és
végig a szemébe nézve, egy jól begyakorolt, rutinos mozdulattal kikapcsoltam és
az ágy mellé dobtam. Lepillantottam azokra a jó cicikre, és komolyan mondom,
képes lettem volna elmenni, a puszta látványuktól is. Lehajoltam, és
végigcsókoltam őket, de a mellbimbónál megálltam, és a nyelvemmel körözni
kezdtem rajtuk, használva a nyelv pc-met. Azokat a nyögéseket hallani kellett
volna geci.
- Nngh… Dorianh... – harapott az
alsó ajkába és összeszorította a szemét, mire a fogaim közé fogtam őket, és
keményebbek lettek, mint eddig, már ha ez lehetséges. Elidőztem rajtuk egy
ideig, egészen addig, amíg a hercegnő az ágyékomnak nem préselte magát.
- Hercegnő… már nagyon forró vagy
itt lent, nem igaz? – nyúltam le neki a puncijához és bugyin keresztül finoman
megszorítottam neki, mire felnyöszörgött, nekem pedig egy jóleső sóhaj szökött
ki a számon, és a nadrágomban már vészesen állt a farkam, de annyira, hogy már
szinte fájt. Hozzá simulva egyre lejjebb és lejjebb kúsztam rajta, egészen a
két lába közé. Leérve megcsókoltam őt a bugyiján keresztül, és éreztem, ahogyan
egész testében megfeszült, és a csípőjét, akaratlanul is a számnak préseli.
Végignyaltam az alsó ajkamat, és egy begyakorolt mozdulattal lehúztam róla a
tangáját. És akkor megláttam. Ugyanolyan napbarnított, hibátlan, enyhén
borostás és kurva izgató punci, mint amikor utoljára láttam. Emlékszem én rá…
ugyanis jártam én már itt. Az emlékre akaratlanul is az ajkamba haraptam, és
végignyaltam neki az egészet.
- Dorianh! – vágta hátra a fejét,
és a hajamba markolt.
- Nicsak… máris nedves lettél –
morogtam a bőrébe, és ismét végignyaltam, még be is nyaltam neki, majd
megálltam a csiklójánál, és körözni kezdtem rajta. A piercingemmel is
megpiszkálgattam, amitől egyre nedvesebb és nedvesebb lett. Már az orgazmus
határán volt, de nem engedtem még elmenni. Hiába volt tűz forró, és hiába
nézett rám úgy ahogy, mikor a dereka fölé térdeltem.
- Segítesz? – böktem az ujjammal
a nadrágom övrészére elég beindult fejjel, mire odanyúlt, és elég ügyesen ki is
kapcsolta, és ki is gombolta, még a sliccemet is lehúzta nekem. Ledobtam
magamról a nadrágot, majd a bokszerem széléhez nyúltam, mire most ő harapott az
alsó ajkába, és az arca még vörösebb lett, mint eddig. Egy apró perverz vigyor
kúszott az arcomra, és pillanatokon belül, már megszabadultam a bokszeremtől
is, és a két lába közé férkőztem. Fél kézzel megragadtam a faszom, és kissé
fel-le húzogatva (nem mintha ennél is jobban fel lehetett volna izgatni) a
bejáratához illesztettem.
- Hercegnőh…- suttogtam az ajkai
közé, majd megmozdultam, és pont mikor lesmároltam, belécsúsztattam a farkam.
Egy nagyot nyögött a számba, én pedig a fél könyökkel megtámaszkodva, a
másikkal az arcát fogva, mozogni kezdtem. Kurva jó lyuka volt… nem volt tág,
pont jó volt, nem szorította el túlságosan, egyszerűen geci jó volt. Nem
mozogtam túl lassan, de finoman, tempós és ritmusos sebességet diktáltam. Hamar
felvette velem a lépést, a csípőjét emelgette nekem, és átkarolta a nyakamat,
végig karmolta a hátamat, majd a derekam köré fonta a lábait. Kis hangos volt,
szóval a bátyáék, ha jönnek haza, biztos tudni fogják, hogy nem sakkozunk, vagy
kártyázunk fent. De nem érdekelt igazán.
Mikor a csúcshoz közelítettem a
hajába túrtam és a szemébe néztem. Látni akartam, ahogy elmegy. Amúgy már
másodszorra, mert mikor beraktam, akkor már elment egyszer, hála a
nyelvmunkámnak előtte. Az alsó ajkamba haraptam, és körülbelül ugyanakkor
mentünk el, és láthattam, ahogy a hercegnőmet elönti a gyönyör, és a körmével végigszántva
a hátamat elélvez, miközben én még a magömlés előtt kijöttem belőle és a
lepedőre mentem.
- Hívtak – pillantottam a
telefonomra, mikor egymás mellett feküdtünk az ágyban, és ő a mellkasomon
pihentette a fejét – Oh jajj. Már csak ez hiányzott – morogtam az orrom alatt,
mikor kiszúrtam a bátyámtól jött sms-t.
- Mi az? – hallottam meg a
hercegnő fáradt, kissé bágyadt hangját. Hát így kikészítettem. Hát ez növeli az
így is eget verő egómat.
- Gyűlés lesz és ott kéne
lennünk, baba.
– Mimoza –
Raynera
emeltem a tekintetem, aki épp pont elkalandozott. Láttam rajta, hogy nagyon
nincs most itt.
- Valami bánt téged is, igaz? –
szólaltam meg, mire felém kapta a fejét, és láttam, hogy már ellenkezett volna
a szokásos fennkölt nézésével, de inkább elmosolyodott.
- Túl jól ismersz.
- Sasuke..? Igaz? – néztem rá
szomorúan Bólintott.
- Értsd meg, neki se jó. Te is
tudod mennyire szerette Nerot…
- Én mindent megértek. Csak azt
nem, hogy amióta a barátnőcskéd színen van, már nem is vagyunk úgy, mint régen.
Nem vagyunk igazán legjobb barátok. Néha pár nap vagy hét elejéig igen, aztán
megint nem. Csak Nero így, és Nero úgy, meg Nero amúgy…
Ezen elmosolyodtam.
- Nero nagy hatással van a fiúkra
– szegeztem a habokra a tekintetem.
- Ja, vettem észre – forgatta meg
a szemét.
- De ne aggódj. Majd minden
rendbe jön Sasuke és közted. És remélem Neroval se lesz annyira rosszban, mint
most elképzelem… Tuti nem rajong érte túlzottan.
- Ezzel egyetértek. Ha te ilyet
csinálnál, valószínűleg először megölnélek téged… aztán a csávót. Aztán magamat
is.
Nem lepődtem meg, hogy ezt
mondta, Rayne mindig is ennyire kisajátító volt, szóval nem akadtam fent ezen.
- Szerintem, nem lesz ez a gyűlés
olyan barátságos hangulatú… - motyogtam az orrom alatt, és felpöccintettem egy
habocskát.
- Hát nekem is van egy ilyen
sanda gyanúm – rázta meg a fejét – Na siess, mert nem sokára kezdődik a gyűlés,
és gondolom már nagyon látni, akarod a barátnődet… - kelt fel a kád mellől.
- Rendben, igyekszem –
bólintottam, de valójában semmi kedvem se volt kimászni a jó meleg kádból. Az
egyetlen, ami arra késztetett, hogy mégis, azaz volt, hogy Neruci ma itt lesz.
Azóta nem beszéltem vele, mióta felhívott, és megkérdezte, mi van velem, én
nagy körvonalakban ledaráltam neki, kilelkiztük magunkat, aztán mikor
rákérdeztem vele, mi van, csak azt kaptam válaszul, hogy ezt hallgassam… ő
látta Dorian kukiját. Szolid öt percig szakadtam ezután a röhögéstől. Szóval
ja.
Kb. fél óráig ázhattam bent,
utána kikecmeregtem, felvettem a melltartómat, a hozzátartozó csipkés kissé
bevágós fekete francia bugyimat, egy szürke toppot, és egy vörös-fekete kockás,
laza, kényelmes anyagú picsa nadrágot, megtöröltem a bitang hosszú hajam, és
felkötöttem (úgy képzeljétek hogy tavaly óta már nőtt. Bőven a fenekem aljáig
ér), így már csak a fenekem tetejéig ért, felvettem az otthoni papucsomat (ami
ittenre való) és levonultam a hallba. Ahogy a lépcső aljára értem, megcsapott a
lent lévő feszültség. Ugyanis akkor már ott volt lent a három fater… a
NarouNaoki páros, (akik elég furán szemeztek a saját faterjukkal, plusz külön
kanapén ültek tőle), Stefan, a DorianNero páros…és pont akkor lépett be a
hallba Sasuke és az apja…
– Sasuke –
Mikor beléptem
a Crusader hallba, az első, akit kiszúrtam, az Nero volt… annak a gecinek az
oldalán. Ott álltak, és az a róka mocsok, a derekát fogta, és közben fölényesen
vigyorgott rám. Ellentétben az exemmel, ugyanis az a kis ribanc, elég
frusztráltan nézett a szemembe, én pedig idegesen, fortyogó dühvel néztem
vissza rá. Lassan a kanapé felé lépdeltem, a faterommal és elég hevesen
ledobtam magam rá, és előre dőlve rajta, az álló Nerot szuggeráltam, nem sokáig
bírta a tekintetemet, mert utána elnézett, és magához szorította a kezében lévő
plüssmedvét. Mennyiben fogadunk, hogy azt is az új fiúkájától kapta?! Szavakkal
le sem lehet írni, mennyire ideges voltam.
- Hellóóó, Sweetheart! – ütötte
meg a fülem egy ismerős, hang, amitől már rögtön felállt a hátamon a szőr, hát
még mikor kimondta azt a jelzőt.
- Narouuu… Légy szíves –
hallottam rögtön ezután az öccse kissé rosszalló hangját. Idegesen Silverman
1.0 felé kaptam a fejem, (aki külön kanapén ült az öccsével az apjától) és
velőtrázón rámeredtem, ami a jelenlegi karikáimmal nem lehetett épp olyan
látvány, amit szívesen látnál éjfélkor egy sikátorban.
- A kábszi rossz – szólalt meg
Mendez, mire felemeltem a fél szemöldököm.
- Te csak kussolj be, Mendez… -
sziszegtem felé a szavakat, és a gyomrom görcsbe rándult, ahogy megláttam,
ahogy magához húzza, és a nyakába csókol, közben ott ül a képén az a
diadalittas vigyora. Meg akartam ölni. Aztán a következő, akit kiszúrtam az a
haverom volt. Azaz… Rayne. Aki éppen nem haverian méregetett engem, a szemben
lévő kanapéról.
- Helló – köszöntem neki komoran.
- Szia… ex – fordult el tőlem,
mire felemeltem a fél szemöldököm. Ex?! Szóval szakítottam vele is? Szépen
lassan hozzánk lépdelt Mimi is, aki finoman integetett nekem.
- Szia Sasuke.
- Szia Mimi – intettem vissza, és
próbáltam magamra erőltetni egy mosolyt, de nem igazán sikerült. Túl
leamortizált voltam hozzá, de ahogy láttam ő se volt a toppon. Majd előszedtem
a cigarettámat, közelebb húztam magamhoz a hamus tálat, és rágyújtva, a lábamat
idegesen dobogtatva továbbra is „Megdöglesz” fejjel szuggeráltam Doriant és
Nerot, akik közben leültek egy kanapéra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése