LXXXVIII. Fejezet

– Mimoza –

Most egy jóóó nagy ugrás jön kedveskéim. Februártól, egészen júniusig! És hogy miért? Rettentő egyszerű, mert ezt az utasítást kaptam. Szó, gyorsba összefoglalom 3 hónap történéseit, legalábbis amit én érzékeltem ebből, a többit úgyis olvashatjátok majd lejjebb, nem? De. Szóval kezdem. Kezdjük azzal, hogy MELEG LETT. Rettentő nagy a forróság, én a halálomon vagyok, Raynenak minden reggel a kaja mellett, még jeges üdítőt kell adnia, és az egyetlen verzió, ahogy kibírom otthon, az a ventilátor mellett van. Ráadásul a nagy meleg, kényelmes pulcsijaimat se hordhatom, hajj. Ja, meg az én papír fehér albínó bőröm annyira bírja a napot, hogy semennyire, szóval a depresszió legmélyebb bugyraiban vagyok jelenleg. Na de mit ugrálok itt az időkben, valaki üssön már le, szóval várjál, nagy nehezen összekaparom, amit akarok, azt akarom, hogy értsetek mindent. Nos. Khm. Rayneék kezdenek bekattanni. Narou, Sasuke, Naoki, Rayne, mind a négy. Ez a gyilkos durvábban hat rájuk, mint az előző, mert most az apjuk fele annyit sem segítenek nekik, minden rájuk hárul. És minden kiderített nyom egyre halványabb és halványabb lesz az idő elmúltával, mert ez az alak csak egyszer gyilkolt, és azt is mittom’ én hány hónapja. Mindent megpróbáltak szerintem. Ide-oda járkáltak a nyomortanya, és Angkorvat között, rengetegszer aludtak ott valamilyen panzióban, (ami Raynetól ÓRIÁSI áldozat volt), járkáltak még a halálfaszára is, megnézték a holttestet, amiről végül kiderült, hogy utólag vágták el a torkát, valójában megmérgezték, ami arra utalt, hogy a gyilkos nem igazán akart közvetlenül, magához az emberhez érni, inkább valamit rakott az ételébe, amit a komornyikja később bevitt neki. Kifaggatták a komornyikot is, (Sebastian volt a neve amúgy. Őt akarom. Imádom a komornyikokat) de ő állította, hogy leellenőrizett mindent mielőtt bevitte az urának az ételt, és nem volt semmi. Hazugság teszten is alávetették szegénykémet ( Rayne szerint úgy beszélek róla, mintha egy kiskutya lenne, szerintem nem is), de igazat mondott, nem csinált semmit. Szóval ismét zsákutca. Aztán a vénember háza körül is körbekérdeztek mindenkit, de semmi. Ennyi történt három hónap alatt, semmi előrejutás a nyomozást illetően. Természetesen, próbáltam valamiben segíteni, de azon kívül, hogy bejutottam a házának a biztonsági kamera rendszerébe (a szobáját és a bejárati ajtót pont nem látja be egyik kamera sem, szóval beszoptuk. De azt megtudtuk, hogy az illető a bejárati ajtón jött be zavartalanul, mert sehol máshol nem jöhetett be, ha csak nem tud hopponálni, vagy nem tudom) és átnéztem pár rendőrségi adatbázist, nem tudtam segíteni túl sok mindent. Előfordult már, hogy pont akkor zavartam Raynet, mikor három napja nem aludt, ezért öhm… kikaptam. De utána mindig majdnem könnyes szemmel kúszott oda bocsánatot kérni és magához ölelt meg minden, én meg nem haragudtam. Minek rúgjak bele még egyszer szegény emberbe, amikor már most kivan az élettől. Apa kisebb dolgokért is pofozott már meg, szóval no para. Megértem, hogy Rayne és a többiek most síkidegek, nem akarom még a hülyeségeimmel is basztatni. Az a Jonathan is tök közel került hozzájuk…Hajj. De legalább eltudnak valakivel menni lazulni vagy mit tudom én mit csinálnak azok együtt. Ja, és Nero és Cicuka együtt vannak ugye, aranyosak meg minden. Sasuke vigyáz rá, bár az utóbbi időben kicsit feszült közöttük a légkör, (bár most mindenki között) és Rayne álladóan olyasmiket mondd neki, hogy ne veszítse el a fejét, gondoljon Ashleyre, nem akarja, hogy Nero is úgy végezze igaz? De már kezdenek lenyugodni a kedélyek, ismét álom pár hatást keltenek, remélem nem csak ideiglenesen. Jjjja, de ezt Narou rohadtul nem tudja, szóval titokban folyik itt minden, legalábbis Narou és az öccse előtt titokban. Mert ha Naoki megtudja, akkor rövid időn belül a bátyja is megfogja, és akkor itt kő kövön nem marad. Már látom is magam előtt a fejbelőtt Sasuket... Szóval pszt van most. Meg volt a kis érettségi is, ötös lett meg minden, Neroé négyes, de mindketten kivagyunk, mert jövőre ez élesbe fog menni. Ja, és most mit bíbelődök? Éppen az évzáróra készülök, ugyanis kezdődik a nyári szünet, de előtte bizi osztás! Jejj. Szeptemberig nem látom Claireéket. Csak ne lenne ilyen rohadt meleg.

- Mimiiiii!! – óbégatott Joshua – MIMIIIIIII!!!

- MONDJAAAAAAAAD!!! – óbégattam én is vissza, miközben magamra szenvedtem a matrózblúzomat, ami hogy is mondjam… NAGY VOLT RÁM. Kilencedik óta megvan, és a legkisebb méret is NAGY RÁM. A szoknya oké, azzal nincs baj, de a felső úgy lóg rajtam… Hajjajj.

- Kész vagy mááár? El fogsz késniiii!!! Egy mennyasszony nem készülődik ennyit!!

- JÓL VAN MÁR, MEGYEEEK!!! – harsogtam, és felvettem a fekete converse tornacipőm és lesiettem az emeletről.

- Még mindig nagy rád? – sóhajtott megrökönyödötten a bátyám, odalépve hozzám és próbálta megigazítani rajtam szegény blúzt, és feltűrni az ujját, ami teljesen a kézfejemre lógott, de végül feladta, és úgy hagyta – Pedig még fel is varrtam, meg be is varrtam – méregetett tanácstalanul – Mikor akarsz megnőni végre?

Megvontam a vállamat.

- És mikor akarsz megfésülködni? Na gyere ide – vette elő a fürdőből a hajkefét, és leülve a nappaliba az egyik fotelre, az ölébe ültetett, és fésülni kezdett – Ez egy fél élet lesz… - sóhajtott, és nagyon igyekezett szegény bátyám valamit kezdeni a hajammal, de végül feladta azt is, és leengedte – Mimi, a hajad, konkrétan lassan a combod közepét súrolja, nem akarod levágni?

- Miért neked nem tetszik így? – hajtottam hátra a fejem, és úgy néztem rá nagyokat pislogva, mire elvörösödött. Joshua gyakran vörösödik el. Raynet még nem láttam…

- De.. De nekem tetszik – pillantott félre elpirulva. Ez közös bennünk, mindketten pirulgatunk, mint a nyavalya. Testvéri vonás.

- Akkor ne akard, hogy levágjam – pattantam ki az öléből.

- Bekented magad naptejjel? Tudod, hogy ha 10 percnél többet állsz a napon, szarrá égsz.

Hevesen bólintottam.

- Yepp, minden megvan anya – vigyorodtam el, mire csak egy homlokba pöckölés volt a jutalmam – ÁÚH! – kaptam oda. Pedig szerintem tök humoros ember vagyok…

- Na menjél, mert még elkésel – mosolygott kedvesen (!) – Remélem nem lesz sok négyes a bizidben.

- Egy se lesz! – mutattam föl a hüvelykujjam egy széles vigyor kíséretében.

– Narou –

- SZEDJED ÖSSZE MAGAD!! – hallottam az öcsém hangját lentről – TE AKARSZ BEMENNI A KURVA ÉVZÁRÓRA!

- KUSS. MEGYEK MÁR – kontráztam, és begomboltam a szürke-fekete, kopott kockás ingemet. Ja, nagyon kiöltöztem. Se. De mindegy, amúgy is csak Nero és a matrózblúz miatt megyek be. Kíváncsi vagyok, hogy milyen szexin mutat benne. A matrózblúz ugyanis kurva szexi. Már akin. Kifele menet belenéztem a szobámban a nagy állótükörbe, hogy felmérjem a felhozatalt (újat kaptam). Szemem alatt óriási karikák, az íriszem a szokásosnál is sötétebb, úgy nézek ki, mint aki mentem felrobban. A szám kicserepesedve, nem tudom, mikor ittam utoljára, mármint rendes folyadékot. Az arcom enyhén beesve. Na, most nézek ki igazán sittesnek, plusz az a heg szerintem életem végéig ott fog díszelegni a pofámon.

- MEGYEK!! – néztem még utoljára bele a tükörbe, és letrappoltam a lépcsőn. Na hát az öcsém se nézett ki jobban nálam. Látszott, hogy rajta is csak egy hideg zuhany, és egy jó kiadós alvás segítene.

- Narouuuu – nyűglődött az öcsi, és odacsoszogva hozzám, a vállamra hajtotta a fejét. Na ő ilyen ha ki van mindentől , nem ideges, hanem bújik a bátyóhoz – Aludni akarooook.

- Még el kell intéznünk pár dolgot, majd utána tudunk aludni pár cseszett órát, mert holnap reggel 4-kor a szájbabaszott boncmester adja ki az anyagot vagy mi a gecimet, ezt te is tudod – feleltem unottan.

- Nem akarooook! – hajolt el tőlem, és komolyan a szemembe nézett – Elegem van!

- Nekem is – ásítottam egy nagyot. Körülbelül 3 napja nem aludtam rendesen. Mindig kattog az agyam, ha tudnék aludni, akkor se tudok, mert a baszott gyilkosságon jár az eszem, vagy Neron. Remek. Kurvára remek. Az életem egy tündérmese. De amióta megtörtént AZ AZ eset Neroval, hogy megdugtam, leszoktam a magánakcióimról is. Ugyanis össze sem hasonlítható azzal, amit akkor éreztem.

- Nem akarom ezt a csinálni, csinálják meg faterék, ha nekik ennyire fontos volt az öreg! – kezdett el csapkodni.

- Én is fáradt vagyok Naoki. Tudjuk le ezt a szájba szexuált évzárót, had legyen egy boldog percem, hogy láthatom Nerot, aztán jöjjünk haza aludni – zártam le a témát, és megragadva a karját, elkezdtem kilökdösni a kocsihoz. Beültem a volán mögé, öcsém az anyósra, és bedugtam a slusszkulcsot a helyére. Ám ahogy ezt megtettem, a rádióból max. hangerőn megszólalt valami ordítós, hörgős Korn szám. Az öcsémmel együtt felordítottunk, és egyből leállítottam a kocsit, és értetlenül zihálva pásztáztam a műszer falat. A szívfasz kerülgetett konkrétan.

- Ez kurva jó volt! – hallottam Matsuko kacarászását, kintről. Ott álltak Crusaderrel a házunk előtt a kocsijukkal, és éppen majd megszakadtak a röhögéstől.

- Hát ti meg mi az anyámat kerestek itt?! – rivalltam rájuk egyből.

- Gondoltuk benyomunk nektek egy kis ébresztőt – rötyögött még magában Crusader – Egyből kinyílt a csipátok mi?

- Hogy folytál volna le apád lábán, Matsuko!! – ordítottam ki, majd hátradőltem az ülésen és megdörzsöltem a szemem. Igen, csak Matsukonak szólok be, mert őt jobban utálom. Itt baromkodnak, mikor rájuk kell nézni és ők is ilyen mosott fos állapotban vannak. Geci vicces mondhatom.

- Te minek jöttél amúgy?! – kérdezte az öcsém, elnyomva egy ásítást.

- Az évzáróra, mi másra jöttem volna? Megnézem, hogy adják át nektek a bizit. Kisdiákok. Majd felveszem kamerára jó? Aláírhatom a bizonyítványotokat? Légysziii – ült be a kocsijába Matsuko, és látszólag egész jó kedve volt. Hogy baszódna meg.

- Nagyon vicces vagy Matsuko – mosolyodtam el gúnyosan – De igazán nem kellett volna fáradnod. Otthon is maradhattál volna.

- Nincs az a pénz – indította be a motort – Na, induljunk, mert még elkéstek, és a tanár leszid titeket! Irgum-burgum – röhögött, én pedig komolyan azt tervezgettem, hogy neki hajtok a kocsijának.

Így lett hát, hogy a köcsög Matsuko is eljött az évzáróra. Talán mégse kellett volna jönnünk, faszom. Ám ez a gondolatom rögtön szertefoszlott, mikor megláttam az iskola előtt, a kis törpe kurvával beszélgetni, az én egyetlenemet. Jól figyeljetek most ribancok. Képzeljetek el egy gádzsit, akinek kurva jól áll a matrózblúz, és most szorozzátok be az ezerrel, és megkapjátok Nerucit. Hát gyere le jó isten. Úgy feszített abba a kis rövid szoknyába, meg a blúzba, hogy kedvem támadt letépni róla. De nem tehettem… És tudjátok mi a leggázabb?! Hogy most erőm se lenne hozzá. Faszom ebbe az ügybe is bele. Ha a Nero megrakásától is el fog menni a kedvem emiatt, akkor geci nagy balhét csapok. Szó ja, megérte eljönni. De odamenni már nem mentem oda hozzá. Nagyon akartam de nem mentem.

1. Crusader úgy bámult rám egész végig, mikor odament köszönni a kurvájának, hogy szinte belém égette azt a lényegre törő utasítást, hogy; „Maradj a seggeden”.

2. Még úgy is lesz alkalmam.

Így is lett. Le kellett mennünk a tornaterembe. Matsuko kajak videózott minket, közben, megállás nélkül röhögött, hogy verném ki a fogát. Ott beálltunk egymás mögé sorba. Én és az öcsém álltunk a törpe kurva és Nero mögött. És szerintetek, én mit csináltam egész végig? Ja, Nero seggét néztem és leszuggeráltam róla a ruhát. Sőt, még egyszer egy pár pillanatra le is tapiztam azt a formás fenekét, de tudjátok mit csinált?!! Beszartok ezt hallgassátok; egyszerűen megfordult, kaptam egy taslit, és visszafordult beszélgetni a törpe gecivel. Hát éltetek már ilyet? Ignorál. Sokkal jobb volt, mikor kiakadt, és kiabált velem, sőt az volt a legjobb, mikor megadta magát, nekem,de amióta az a Matsuko geci elvitte tőlem, mikor majdnem megtörtént a második menet is, na azóta úgy megjött a bátorsága, hogy csak lesek. Múltkor például fellökött a folyosón. De kezdünk egész jóban lenni… Na jó nem. Csak nem jut rá idő bassza meg a kurva gyilkosságok miatt amikor ő a legfontosabb! Ezért azt hiszi leszálltam róla, pedig ez kurvára nem így van. Amúgy a bizonyítványomra is kíváncsiak vagytok? Mi a faszomnak? Na jó… rendben. Csak hogy tudjátok, nem buktam meg semmiből. Mivel apámé a suli, ezért a tanárok mindenből megadták a kettest, szóval mindenből kettes lettem. Naokin viszont kiakadtam, neki hármasa is lett. A kis stréber gyerek.

– Sasuke –

Miután vége lett az évzárónak, megvártam, amíg a két Silverman elhúzza a csíkot, és amint ez megtörtént, odasiettem Nerohoz, és nekifutásból a nyakába ugrottam, majd felemelve megcsókoltam. Amúgy már több mint három hónapja együtt vagyunk, és MÉG MINDIG nem nyúltam hozzá eddig ÚGY. Na jó… nem dugtam meg. ÚGY már nyúltam hozzá, megujjaztam múlt hónapban, de hé!! Fiúból vagyok. Ez még így is rekord. Ennyit még nem bírtam ki egy lányért se, de Nero más, teljesen más. Azt is finoman csináltam, és megállás nélkül csókolgattam, meg a nyakát puszilgattam. Szóval egy rossz szavatok se lehet.

- Gyönyörű vagy – suttogtam az ajkai közé, mire felkuncogva megölelt, és nevetve könyörgött, hogy rakjam le. Letettem, de csak mert olyan szépen kérte.

- Elmentek? – nézett körbe, és tudtam, hogy a Silvermanekre utal.

- El – biztosítottam – Ne izgulj, figyelek ám. Milyen lett a bizid? – pillantottam a kis vörös könyvecskére a kezében Lebiggyesztette a száját.

- Mindenből bukok – adta a kezembe, és komolyan megijedtem hogy igaz, ám mikor kiszúrtam a négyeseket a kis füzetecskébe, rögtön megnyugodtam, de ő kiröhögött, amiért tényleg bevettem. Bájos nem?

- Te jó tanuló vagy – vágtam „ez igen” grimaszt – A kis érettségid is négyes lett. A végén még üzletasszony lesz belőled – húztam magamhoz a derekánál fogva.

- Jó maffia feleség leszek – húzta ki magát büszkén, mire ajkaira tapasztottam az enyémet.

- De még milyen jó – vigyorodtam el – Na gyere, köszönj el Minitől.

- Mimi – nézett rám szúrósan.

- Tudom – néztem vissza, utánozva az előbbi morcos arckifejezését.

- Hagyjááál – lökött oldalba, majd odarohanva Mimihez (aki amúgy az egyetlen négyesén volt kiakadva, és arról magyarázott a haveromnak) elköszöntek, puszi puszi, minden megvolt, majd hívlak stb, és végre kislattyoghattunk a kocsihoz. Ő beült szokásosan az anyósra, én meg a volán mögé.

- Ááááh – sziszegett fájdalmasan és levéve a magassarkú cipőjét dörzsölgette a lábujjait – Na ezt se veszem fel soha többet.

- Akarod, hogy megmasszírozzam? – indítottam be az autót - Ja, akkor már kérek hát masszást is, ha lehet, siacut minimum – vigyorgott rám jókedvűen, mire nekem bűntudatom támadt.

- Figyelj Nero… - kezdtem a lehető legnagyobb bűntudattal a hangomban – A múltkori…Ne haragudj hogy kiabáltam veled, és megemeltem, a kezem, tudod, hogy nem akartalak megütni…

- Nincs semmi baj – mosolygott vissza rám elnézően – Tudom, hogy mostanában sík ideg vagy – simította meg fél kézzel az arcom, én pedig megfogva azt, összeszorított szemekkel a tenyerébe csókoltam.

- Szeretlek – suttogtam.

 - Én is téged… - hallottam a válaszát, és alig bírtam ki, hogy ne teperjem le itt most a kocsiban – Ráérsz? – hajoltam el, és kitolattam a parkolóból – Átjönnél hozzám?

- Most? – kerekedett el a szeme.

- Igen most.