LXXVIII. Fejezet

Húúú, már 11 követőnk van!:)♥ Köszönjük a rendszeres olvasóinknak, és követőinknek, hogy mindennap várják és olvassák a részeinket! Imádunk titeket, bonbonjaink és nagyon-nagyon jól esik nekünk!♥ Na, de itt is a kövi rész. Matsuko VS. Silverman ♥

xoxo; N&M♥

– Sasuke –

Egy pillanatra síri csend telepedett a bárban. Az én kezemből pedig kiesett a borom, és az üveg nagy csattanással szanaszét hullott a padlón. Remegő íriszekkel meredtem arra a kettőre. De azon belül is Naroura. Ez… megerőszakolta… Nerot? Ezért volt Nero olyan?! EZ VOLT AZ A LECKE?!

- Hogy… mit csináltál..? – változott át Mimi arckifejezése a kis aranyosból, elmebajossá. Még a haja is felpuffadt, és az állkapcsa furán remegett – Mit tettél Neroval?! – már ugrott volna, olyan mozdulatokkal, mint aki menten széttép valakit, de Rayne nem engedte. Lefogta, és a székre szorította, mint valami megveszett állatot. Én nem szóltam semmit, csak akkora hévvel pattantam fel, hogy a bár széke, amin ültem, óriási robajjal elvágódott. A bárban mindenki elhallgatott újra és minket pásztázott. A pumpám kezdett felmenni, remegő kezemet ökölbe szorítottam, alapból a világosszürke szemem most megint sötét, grafit szürkére sötétülhetett idegességemben. A szó legszorosabb értelmében, elborult az arcom. Fél szemmel láttam, ahogy Rayne a törpét fogságban tartva, lesüti a szemét. Jól tudja, mi fog most következni. Agresszió túltengésem lesz, még pedig pár másodpercen belül.

- Haver… Ne! – csak ennyit mondott, de nem igazán érdekelt most. Óriási hévvel rontottam Narounak, de akkorával, hogy magunkkal sodortam a mögötte felsorakozó maradék bárszéket is, leverve pár pohár vodkát az asztalról.

- Sasuke!! – kiáltott Bob feleslegesen. A földre basztam azt a rohadékot, és a fél kezemmel a nyakánál fogva még jobban földre szorítottam, és elkezdtem az arcát püfölni teljes erőmből. Az arccsontját sikeresen eltörtem, ömleni kezdett az orrából a vér, és már most köszönget a véraláfutás a drogos, sebhelyes pofáján. Közben a háttérben megállás nélkül, kitartóan ment a Let The Bodies In The Floor.

- TE – ütöttem még egyet bele az arccsontjába – ALJAS – itt a szájba vertem – KÖCSÖG – egy jól irányzott kurvaanyád a jobb arccsontba is – ROHADÉK!!! – itt megfejeltem, amitől felszakadt a fejbőre, de még az én homlokom is – HOGY VOLT EHHEZ KÉPED, MI??!! MEGERŐSZAKOLNI EGY SZŰZ LÁNYT??!! LEGSZÍVESEBBEN KÉPEN KÖPNÉLEK!!! – ordítottam kikelve magamból, mire pár másodperccel később visszakaptam ezt a pár szívességet. Én is kaptam a szemem alá egyet, és még meg is fejelt. Hátra tántorodtam, így ő fél térdre tudta tornázni magát, és kézfejével letörölte a szája széléről a vért. Bár eléggé szédelgett az ütéseimtől, annak ellenére jól bírta… Megölöm!!

- Féltékeny vagy, Matsuko?! – kuncogott még mindig az a fasszopó – Féltékeny vagy, amiért nem te kúrtad meg először?! – itt meg már fel is röhögött – IGEN!! NERUCI MÁR NEM SZŰZ!! – tárta szét a karját, diadalittas mosollyal a képén, én meg komolyan mondom, meg tudtam volna ölni. Ott helyben – Hiába tepersz utána, annyira felesleges már!! Már SOHA nem lehet igazán a tiéd! MINDIG az enyém marad, te csak a második lehetsz! Mikor fogod már végre fel?!

Nem telt bele fél pillanat sem, de én már ismét rajta voltam. A legaljasabb emberi lényből se néztem volna ki, hogy ilyet csinál… Nero szűz volt még… NERO SZŰZESSÉGE NEM NAROUT ILLETTE VOLNA!!

- Nem tudom, mi tartott eddig vissza attól, hogy ne öljelek meg! Az ilyen férgeknek nem kéne élniük!! – fogtam két kezembe a torkát, és kíméletlenül fojtogatni kezdtem, nem hagytam levegőhöz jutni. Amikor már majdnem a fulladás határán állt, akkor csak egy másodpercre hagytam levegőt venni, majd széttörve az illúzióját, miszerint lélegezhet, ismét fojtogatni kezdtem.

- Képzeld – köhögött egyet, fulladozva – Én is pont ezen, gondolkodtam most – nyekergett szenvedve.

- Szállj már le a bátyámról, te állat! – ütötte meg Naoki hangja a fülem, majd az ökle is. Nem tudom, hogy direkt csinálta-e vagy csak megcsúszott a keze, de úgy fülön vert, hogy el kellett engednem a bátyja torkát, és az övét elkapnom helyette, erre viszont Naroutól kaptam egy jobbhorgost.

- MÉG EGY UJJAL HOZZÁÉRSZ AZ ÖCSÉMHEZ, ÉS LUCIFERRE ESKÜSZÖM, KARÓBA HÚZLAK!

- Óh! Nem szeretnéd, hogy megverjem az öcsit?! – röhögtem fel gúnyosan, felrepedt szájjal, és Narou egyik gyengepontját felhasználva, egy bal egyenessel jutalmaztam Naokit, aki mivel fizikailag gyengébb, mint a bátyja (vékonyabb, és betegesebb kinézete is van) kissé lendületből seggre ült, és a már most látszódó monokliját szorongatta.

- Én szóltam, Matsuko… - sziszegett Narou, és mikor felállt, egész egyszerűen lendületből fejbe rúgott. Elterültem a földön, és így onnan, vízszintből láthattam, ahogy Nero a bárpult alatt ül remegve, összekuporodva, és elég eszelős, ijedt fejjel pásztáz engem. Mellette a törpe kuporog, de neki is elég elmeháborodott feje volt, és éppen Nerot nyugtatgatja, és csitítgatja. Ma mindenki megőrült, így tök mindegy mit csinálok már… A hátsózsebemhez nyúltam, és kirántottam onnan a pisztolyom, majd Narou felé céloztam vele. Nem haboztam egy másodpercet sem, meghúztam a ravaszt. Ám az a geci elhajolt előle, így az egyik sötétített üvegablakot találtam el, ami óriási robajjal betört, beterítve üvegszilánkokkal a helyet. A bárban mindenki felsikított, és az asztalok alá húzódott. Még Okami is.

- BOB MEGHALUNK, CSINÁLJ VALAMIT!! – törte át a feszült levegőt Okami kétségbeesett hangja.

- Te rohadék!! – bukkant elő Narou feje az egyik kanapé mögül, és elkezdett elindulni felém, elővéve a pisztolyát. Én pedig nem vártam meg, amíg odaér hozzám, a csocsó asztal mögé húzódtam. Ám nem sokára, azaz égbe repült, majd egyenesen rám esett VOLNA, ha nem tartom meg, a két lábammal, így teljesen maga alá gyűrve engem. Legalább a következő érkező lövést felfogta, amit Narou küldött felém. Azonban, a golyó visszapattanva a fémről, a csillár láncát találta el, így az is leszakadt, és a padlón millió darabra tört. Nagy nehezen lerúgtam magamról a játékasztalt, ami óriási dörejjel landolt, és persze teljesen tönkrement. Okami ocsúdott fel;

- HÉ!! AZ KURVA DRÁGA VOLT ÁM!! KIFIZETED! Jajj, szegény drága csocsóasztalom, hát mit művelnek vele… – ám, mikor összehúzott szemekkel ránéztem, azt a rövid és frappáns üzenetet közvetítve felé, hogy „KUSS”, behúzódott inkább a pult mögé.

Ott álltunk egymással szemben, Narou és én, mindkettőnk kezében egy pisztoly. Már megindultunk volna egymás felé, ámde egyszer csak körém nyúltak, és lefogták a karomat, majd elkezdték kicsavarni a kezemből a stukkert.

- ENGEDJ EL!! – kezdtem el rángatózni, akár egy veszett eb, orron vágva a revolveremmel az illetőt, aki lefogott.

- Nem! Elég Sasuke, hagyd abba!! – ez Rayne vészjósló hangja volt, amitől rögtön kijózanodtam, nagyjából kitisztult a látásom, és az első tiszta mozgókép, amit láttam, azaz volt, hogy Narou felém szegezi a pisztolyát, majd hirtelen nagy csattanás, ő ledermed, és a földre esik. Ismét csend lett a bárban. Narou eszméletlen teste fölött Mimoza állt, eszelős ábrázattal, kezében egy törött boros üveg.

- Hazamegyünk Rayne… - csak ennyit mondott, remegő kezekkel, majd a barátnőjéhez sietett, felrángatva a földről, igyekezett a kijárat felé tuszkolni. Bár Nerot akkor nem kellett tuszkolni, ment ő magától is…

– Naoki –

Ott ültünk mind a négyen Matsukoék házában a kanapén. Így sorba; Narou, Én, Rayne, Sasuke. Távol kell azokat tartani egymástól, előbb komolyan majdnem megölték egymást. Az én jobb szememen egy fagyasztott hús volt, Rayne betört orrán, fagyasztott borsó, Narou tarkóján jég, Matsuko arccsontján fagyasztott zöldségek.

- EGY PICSÁÉRT?! EGY PICSÁÉRT BUNYÓZTATOK ÍGY ÖSSZE?! – kelt ki magából fater.

- Mert a degenerált fasszopó fia, megerőszakolt egy szűzlányt! – kontrázott egyből Sasuke, de le lett intve, az apja által.

- Ti nem vagytok normálisak – rázta a fejét apa – Pina, hát menten megöllek!!! – mondta ezt a bátyámnak, aztán Robert felé fordult – Matsuko, a te fiad is épp akkora seggfej, mint, amilyen te magad is vagy!!

- Hééé, szerintem inkább a te elmeháborodott fiacskád olyan seggfej, mint te! – ocsúdott fel Matsuko papa – Az én fiamnak sincs kint a négy kereke, de a tiedének még egy sincs! EGY SZŰZ LÁNYT MEGERŐSZAKOLT!

- Lárifári! – intette le papus – De pont akkor teszitek ezt, ti balfaszok, amikor szükségünk lenne arra a jó csapatmunkátokra. Van fogalmatok róla mekkora kárt csináltatok?!

- ÉN EZZEL A FASSZAL NEM DOLGOZOK – szólalt meg egyszerre Narou és Sasuke.

- Biztos nem, inkább meghalok – tette még hozzá Matsuko.

- Annak mi csak örülnénk, Matsuko – gúnyolódott a bátyám, de oldalba löktem.

- Tulajdonképpen te vagy itt a fasz, bátyó.

- VELEM VAGY, VAGY ELLENEM?!

- Kuss legyen már! – csapott egyet a földre a strici botjával Rayne apja, amire mindannyian megrezdültünk – VÉGIG HALLGATNÁTOK, MIT AKARUNK MONDANI, VAGY MÉG HISZTIZTEK EGY SORT?!! VÁLASSZÁTOK SZÉT A MUNKÁT A MAGÁNÉLETTŐL, VAGY MIUTÁN MI MEGDÖGLÖTTÜNK, ELŐBB LŐNEK FEJBE TITEKET A ZSERNYÁKOK, MINTHOGY EGY NORMÁLIS ÜZLETET LEBONYOLÍTSATOK!! KOMOLYAN ENNYIRE ALACSONY AZ INTELLIGENCIA SZINTETEK, HOGY EZT NEM FOGJÁTOK FEL, VAGY EZT AZ ISKOLÁBA TANÍTJÁK? SENKIT SE ÉRDEKEL ITT A SZAROS KIS MAGÁNÜGYETEK!! KUSS LEGYEN, VAGY BETÖMÖM A SZÁTOKAT EGY AK47-ESSEL!!

És kuss lett. Síri csönd és hullaszag. Szerintem, belém fagyott a szar is.

- Folytasd Scott, légy szíves – tért vissza szelíd hangjához, hátborzongató gyorsasággal, és még mosolygott is.

- Nos… - köhintett fater, és belekezdett – Egy újabb gyilkossággal van dolgunk.

- Ne mááár… - kezdett rá egyből bátyó.

- Csönd legyen, pina! – intette le papus lenézően.

- Biztos hallottatok már Mr. Bolbecről – hagyta figyelmen kívül Narou nyavajgását Robert.

- Az a vén szivar, aki mind hármótoknak a pótapja volt konkrétan, nem? Az a főmaffia féle a szomszédvárosból – szólalt meg orrhangon Crusader, orrán a fagyasztott zöldborsóval.

- Igen, bizony ám. Tegnap képzeljétek jártam nála. Mesélt egy nagyon érdekes dolgot arról, hogy valaki követi, és, hogy kezd félni, meg, hogy egy jós is azt mondta neki az utcán egy hete, hogy pont egy hét múlva, virágok alatt fog meghalni. Ettől teljesen bezsongott csóri öreg – folytatta apa a mesélést.

- És?

- Rá egy nappal, azaz ma, érkezett egy telefonhívás hogy meghalt. Álmában elvágták a torkát, és kitaláljátok milyen a minta a tapétáján?

Kíváncsian meredtünk rá.

- Ibolyás.