XXXIII. Fejezet

Előszó:

Volt egy kis kavarodás, ezt a részt bizonyára már olvastátok, de nem ez volt a 31.rész, sajnos összekevertem a részeketL Sajnálom, ezer bocsi!!<333

De szeretném megköszönni az eddigi sok kattintást, kommenteket és a feliratkozókat is:) Másodszor pedig, az sms-es résznél az sms tartalma direkt van hibásan írva, hiszen még is csak egy fiúról és egy telefonüzenetről van ott szó:) (célzok itt arra, hogy mindenki elírogat dolgokat, plusz mindenkinek van egy, egyfajta beszédstílusa) Jó olvasást:*

Rayne

            Gyorsan átfutottam a kezemben a papírokat, amiből értelmet nyert apám monológja. Narou hülye ötlete – miszerint Kaito a gyilkos – teljességgel lehetetlen, ahogyan Sasuke mondta, mert ez egy rátermett, beteges ember lehet. Aki szerintem bosszúszomjas és el akar minket tenni a Föld felszínéről.

- Jól van, Crusader! – állt fel Silverman papa a kanapéból – Ha ennyi, akkor mi most mentünk – flegmáskodott és köszönés nélkül az ajtó felé igyekezett – Gyertek már ti férfirpostik! – szólt oda a fiainak. Naoki ellökte magát a kanapé karfájától és unottan az apja után csoszogott. Narou azonban először másfele vitte az irányt. Egyenesen Sasuke elé sétált, majd fenyegetően megrázta a mutató ujját.

- Nekünk még van egy befejezetlen ügyünk! – közölte vele.

- Hm – szegte fel az orrát haverom.

- Gyere már te gyökerek gyöngye, ne most arcoskodjál!! Dolgunk van!! – kiabált rá az apja, mire Narou sötéten távozott a másik két sötét rokonával együtt. Olyan Silvermanesen becsapták az ajtót, mire apám és anyám összerezzentek. Nekik ez még mindig szokatlan.

- Ki nem állhatom ezt az alakot – szólalt fel elsőnek az idősebb Matsuko.

- Tudom, Robert, gyere, igyunk meg egy kávét – invitálta magával apám és kimentek a konyhába. Én pedig odaléptem Sasukéhez.

- Te – kezdtem – Mi történt tegnap este? – kérdeztem.

- Nem tudom, én mire felkeltem, már otthon voltam – vonta meg a vállát.

- Én meg Mimiéknél ébredtem – nyögtem be.

- Kemény – röhögött ki, majd vállba veregetett.

- Az. Mindegy, alszom még egy kicsit aztán bevándorlok a suliba – indultam a lépcső felé – Majd ütközünk.

- Oké. Én is megyek, majd szólok faternak, hogy lelépek.

- Jól van.

- Na csá és ne aludj sokat – vigyorgott fel rám.

- Ok – feleltem legyintve, majd megindultam fel az emeletre.

- Ne okozzál!!! Idegesít – szólt utánam.

- Tudom! – röhögtem vissza sem fordulva.

Úgy a második óra után, vagy akörül zuhantam be az iskolába, ahol ugyebár lezajlott az az igen érdekes beszélgetés köztem és Mimi között. Sajnos megilletődve meredt rám, hiszen azt sem tudtam, hogy mi történt az éjjel. Mondom, csak részletekre emlékszem belőle! Ráadásul, a szót is belém fojtotta, mert Nero érkezésé miatt ott hagyott engem. Én meg csak ültem ott a helyemen, mint a fasz és csak pislogtam, mint Jani (vagy Jenő vagy, ki a tököm az) a boltba. Végül megvakartam a tarkómat, aztán idegesen beletúrtam a hajamba és hátra csaptam vele a frufrumat. Már épp mentem volna oda Mimiék padjához, amikor a zsebemben elkezdett rezegni a telefon. Vajon ki a rák lehet az ilyenkor? Kérdeztem magamtól. Miközben előhalásztam a mobilomat, már átfutott a fejemen, hogy lehet, hogy megint apukám keres. De csak egy sms-em jött, méghozzá Kaito. Már csak ezen is néztem egy nagyot, aztán a készülék feloldásával megnyitottam az sms tartalmát. Na azon még nagyobbat néztem.

09:45

Feladó: Kaito A.

Halloddd!!!!!??? Szted az  mennyire tre ha a Matsuko ex nojevel vok egyutt?????:OOO:DDD

Szinte sokkot kaptam. Egyszerűen nem tudtam elképzelni ezt a szitut. Azonnal válaszoltam neki, vagy is feltettem egy kérdést, ami így szól: Mit csináltál te faszkalap?! Nem telt bele sok időbe, szinte másodperceken belül érkezett a válasz:

09:46

Feladó: Kaito A.

Haaaatt… Ez igy most eleg hoszu lenne… A lenyeg abnyi hogy tnap Clarie tood az a sztriptiztancos szoke bige beugetett a barba azt vele volt ez a Tiffany… Azt ize… Nemtom hogy csak ugy szimpatizaltuznk egymassal azt osszejottunk:DDD mar meg is basztamm eleg  jo lyuka vanXDD:D

A homlokomra csaptam. Ez egy állat!!! Összejött Sasuke exkurvájával?! Ebből óriási botrány lesz… Írtam neki még egy kérdést, hogy „ennek őszintén mi értelme és miért jött vele össze?” A válasza pont csöngetésre érkezett meg:

09:50

Feladó: Kaito A.

Fuuu ne izeljel marr!!!! Am is szakitotak nem??? Akk meg mit izelsz??? Kikeszitesz a hulye fateroskodasoddal rosszabb vagy min az apam!! Na de min1 a lenyeg h en elvok vele… Eredetileg Neronal akartam beprobalkozni de nm hiszem h  visszafogad:// szal maradt egyenlore ez:P:DDD

Nem is vártam tőle mást. Mint egy kisgyerek, aki játszik egy játékkal, de csak addig játszik vele, amíg meg nem kapja azt a játékot, amit igazán akar. Megráztam a fejemet és eltettem a készülékemet, minden válaszírás nélkül. Komoran meredtem magam elé, miközben az osztálytársaim még nagyban ökörködtek. A lányok visongattak, a fiúk dobálóztak, röhögtek. Tipikus szar osztály, én mondom. Aztán hirtelen bevágtatott az ofő.

- Üljetek le! – intett le mindenkit, amikor már álltak volna fel osztályvigyázba és gyorsan levágta magát a tanári asztalhoz. Félre biccentettem a fejem. Nagyon sietős lehet, ha így siet.

- Megint önnel leszünk, tanárnő?! – kérdezte az egyik kölök felcsillanó szemekkel.

- Nem, csak ezt a fontos dolgot azonnal meg kell beszélnünk – meredt a kezében lévő papírkötegre. Az osztály látványosan csüggedt lett, mert nem marad el a matek. Ha már matek, a matek tanár bedugta a fejét az ajtón.

- Bocsánat, csak egy fél pillanatot kérek! – szabadkozott az ofő.

- Csak nyugodtan – mosolygott rá a matek tanár, miközben bejött, becsukva maga mögött az ajtót.

- Nos, múltkor elfelejtettem említeni, hogy az osztálykarácsony várhatóan, 21-e, péntek lesz. Így még azon a héten csütörtökig lesz egy kisebb karácsonyi vásár itt, az iskolában – regélte az ofő, miközben a matek tanár (nem zavartatva magát) felírta a mai órai feladatokat a táblára. Eközben nyílt az ajtó és a két Silverman csoszogott be rajta.

- Jó reggelt kívánok – meredt rájuk az ofő szúrósan.

- Magának is – legyintett Narou és hátravonultak a padjukba – Miről maradtunk le? – kérdezte,  miközben levágta magát és szó mi szó feltette az egyik lábát a padra.

- Fiam, légy szíves vedd már le a lábadat a padról! Nem otthon vagy!! – rivallt rá az ofő. Narou csak rezzenéstelen arccal rámeredve, a másik lábát is feltette a padra. Naoki felkuncogott én pedig a fejem ráztam ismét. Mimiék felé pislantottam és láttam a kis Mimozán, hogy éppen magában szitkozódik rajta.

- Na jó, szóval – hagyta rá az ofő – A mi osztályunk, kedves 11/a – nézett fel ránk – Azt a feladatot  kapta, hogy vasárnap szépen becsoszog az iskolába és feldíszíti a tornatermet! – jelentette ki ünnepélyesen, mire egy emberként hördült fel mindenki.

- Ez nem ér!!!

- Pont vasárnap?! Ugyan már tanárnő!!

- Meccs lesz!!

- Az pihenő nap, felejtős…

- Ekkora faszságot, te jó isten!!

Az utolsó persze Narou volt.

- Én bejövök szívesen! – tette fel a kezét Mimi. Kihitte volna… Mindig ő az első, aki ilyesmiket elvállal.

- Én is tanárnő! – jelentkezett Nero.

- Hát, akkor már én is – rakta fel a kezét vigyorogva Narou, mire mind a két lány, rosszallóan nézett rá – Ne legyenek egyedül a lányok – tette hozzá Narou – Épp ezért Naoki is jön – könyökölte oldalba az éppen padon fekvő öccsét, aki nagy Áúzásokkal riadt fel és vállba bokszolta testvérét.

- Félek, ha ti ott lettek, ott semmi nem marad egybe – masszírozta orrnyergét a tanárnő.

- Én is jövök – emeltem meg hanyagul a kezem. Az ofő olyan meglepődötten nézett rám, mintha nem is ember lennék. Nem csoda, hiszen eddig mindig minden iskolai program alól kihúztam magam, és az, hogy én részt veszek egy ilyennek az előkészületeiben, kész csoda. A világ nyolcadik csodája.

- Te, Rayne?

- Igen, én, tanárnő – bólintottam – Valakinek rendet kell tenni, ha elszabadul a pokol – biccentettem a fejemmel a Silverman tesók felé.

- Ezzel egyet értek, úgy, hogy én is megyek! – lóbálta meg a karját Leon.

- Pfff, ficsúr – szólt be neki Narou, amit Leonka figyelmen kívül hagyott.

- Még valaki? – nézett körbe az ofő, miután az eddigi jelentkezőket felírta.

- Én is mennék – motyogott Mary, a stréber beütésű lány.

- Én is – szólalt meg a dagadt csaj, asszem’ valami Ginger a neve.

- Úristen, nektek nincs jobb dolgotok? – szólalt fel az egyik szőke picsa.

- Hát, ha már ennyien mennek, akkor én is! – tette fel a kezét Lena – Hiszen nem hagyhatom, hogy minden szarul nézzen ki, kell egy profi designer, az pedig én vagyok – fényezte magát.

- Szerintem, Mimi jobb designer, mint te – szóltam oda neki, mire csak flegmán hátra nézett rám.

- Hát. Ízlések és pofonok – rántotta meg a vállát – Bár neked elég szar lehet az ízlésed, ha egy ilyennel jársz, ahelyett, hogy velem járnál!

- Na, most fejezzétek be! – szólt közbe az ofő, közben a matek tanár is már eléggé türelmetlenül figyelte az eseményeket.

- Tévedsz – röhögtem fel figyelmen kívül hagyva osztályfőnököt – Akkor lenne szar ízlésem, hogy, ha egy olyan okádék, szakadék lyukú ribanc picsával jönnék össze, mint amilyen te vagy! Szerintem, ha beléd vágnám a faszomat, az olyan lenne, mintha egy virslit dobnék a feketelyukba!

- Rayne!!! – kiabált rám az ofő.

- Hát ezt tanúsíthatom – szólalt fel Narou, alátámasztva a mondandómat, ergo burkoltan kijelentette, hogy megkúrta Lenát és baromira tág a picsája a csajnak.

- Rohadjatok meg!! – pattant fel Lena a padjából és rendesen sírva kiviharzott a teremből, majd becsapta maga után az ajtót.

- Rayne Crusader, kérem az ellenőrződet, most!! – csapott az asztalra az ofő – Még is mit képzelsz magadról?!

- Hát én nem tehetek róla – matattam már is a táskámban – Hogy fáj neki az igazság – ragadtam meg a kis kék füzetet, ami az ellenőrzőm, s lassan kimentem a tanári asztalhoz.

- Tudnod kéne, hogy nem beszélünk így egy lánnyal – sziszegte az ofő, amikor letettem elé azt a szart.

- Én tudom, hogy így nem beszélünk egy lánnyal. Vele is csak azért beszéltem így, mert ő nem lány – sétáltam vissza a padhoz és visszacsücsültem a helyemre – Remélem ő is kap intőt, amiért leszólta Mimit.

- Ááá, Lena túl csókos a tanároknál – kezdte Narou – Nem elég, hogy még az én seggemet is kinyalta volna, miközben a golyóimmal biliárdozott a nyelvével, de még a tanároknak is olyan mélyre benyal, hogy az már tripla orgazmus nekik.

- Narou, a te ellenőrződet is kérem!! Ez már felháborító! És menj ki légy szíves a folyosóra, állandóan zavarod az órát!!

- Fú tanárnő, de nagyon sokat ér el azzal, hogy most kapok egy intőt meg egy igazolatlant – ugrott fel Narou és megindult „bosszúsan” túljátszva az agyát az ajtó felé.

- Az ellenőrződet kérem!! Hozzad ki!!

- Nincseeen!!! – flegmáskodott Narou – Naoki, gyere ki velem! – szólt hátra az öccsének.

- Nem, Naoki itt marad!!!

- Ezért elszívok egy cigit a folyosón! – közölte Narou majd ki ment és ő is bebaszta az ajtót.

- Vajon megdugja Lenát a wc-ben? – szólalt meg egy srác és bár halkra tervezte a síri csendben nagyon hangos volt.

- Neked is adjak egy intőt?! – rivallt rá az ofő hisztérikusan.

- Nem!

- Akkor fogd be a szád!! Felháborító, amit egyesek művelnek itt!! – csapkodott idegesen. Csak megforgattam rajta a szemem. Blablabla. Vegyen be nyugtatót azt jóvan’.

Miután az ofő végre távozott (még annyit beszélt meg az osztállyal, hogy péntekig jelöljenek ki az osztályunkból 4 pincér lányt, akik felszolgálnak ezen a banzájon) a matek tanár, a körülményektől eltekintve, már égett a vágytól, hogy matek órát tarthasson. De nem maradt rá túl sok ideje így csak páran szenvedtek a táblánál, mire végre kicsengettek. Óra végéig sem Lena, sem Narou nem jött vissza, így az egyik gyerek elsütötte azt a poént, hogy tuti kúrnak valamelyik WC fülkében, meg elhangzott olyan is, hogy Narou megkívánta a feketelyukat vagy épp Narou barlangra talált és stb. stb. hülye poénok.

Most épp, ha jól tudom, angol jön, ezért mindenki szedelőzködött az előadóba, én pedig Mimiék után siettem.

- Mimi! – állítottam meg őket- Beszélhetnénk egy percet, négyszemközt? – néztem Nerora, aki vette az adást és elvonult.

- Rayne, Rayne, Rayne – ingatta a fejét Mimi rosszallóan, miközben félre álltunk az útból- Újabb intő, kell ez neked?

- Most nem igen erről szeretnék beszélni, hanem… Hú – sóhajtottam – Szóval elmondanád mi volt múlt éjjel? – térte végül a lényegre.

Nero

            Hát, a reggeli kulcskeresést, azt ne kérdezzétek. Az enyém végül meglett (beesett az asztalom mögé, ezért nem szeretem felvinni a kulcsot a szobámba, de mindig elfelejtem felakasztani lent) és, hogy Chani kulcsa, hogy került a sütőbe, az örök rejtély marad mindenki számára. Trehány a bátyám, ez tény. Mesélte, hogy még jó múltkorába, mikor még egyedül lakott itt, akkor a hűtőben és a mikróban is volt neki alsógatya meg zokni. Részeges pillanataiban összevissza teszi le a cuccait – ám, ahogy most kiderült, nem csak akkor ilyen hanyag és feledékeny, ha ittas. Na mindegy. Ezt az órai balhét, gondolom, nekem nem kell részleteznem. Én szemszögemből csak annyi, hogy Mimivel egészvégig feszülten figyeltük a jelenetet és miután lezajlott minden, óra alatt levelezés közben kitárgyaltuk, hogy Narou mekkora suttyó, Rayne milyen vagesz (azaz vagány) és Lena milyen picsa. Aztán szünetben félre vonultak, valami eszméletlen fontos téma lehet. Remélem, összejönnek már végre, hiszen elég sokat vannak együtt és Mimi is nagyon-nagyon sokat beszél róla. Én eközben Leon és a haverja mellé csapódtam, így édes hármasban mentünk fel az előadó terembe. Én, Leonnal együtt leültem oda a legelső sorba, a helyünkre, hagyva helyet Miminek is és Raynenak is. Mögénk pedig Clarie és a két szőke picsa foglalt helyet.

- Csá Nerucika – köszönt nekem Clarie, én pedig megfeszültem és nem is válaszoltam neki.

- Tudod, illik visszaköszönni – szólt rám az egyik szőke. De én még mindig nem reagáltam.

- Naaa, ne durcizzál már ránk – gügyögött Clarie és megfogta a hajam, amit én automatikusan elhúztam tőle és eléggé idegesen meredtem rá.

- Hagyjál békén, miért nem a drága barátnőiteket vigasztaljátok?!

- Nem tudjuk, hol van – rántott egyet a vállán C, miközben a rágójával csattogtatott.

- Jha, amúgy is rendbe jön, csak össze kell kapnia magát – így a mellette ülő szőke #1.

- Jha, jha – így pedig a szőke #2. Komolyan, ezek ketten (a két szőke) tipikusan olyanok, mint a filmbéli hülye két liba, akik mindig a „fővezérlány” mögött koslatnak. Csak itt épp egy helyett három fővezérlány van. Lena, Clarie és Tiffany. Tiffanyt nem értem, eddig Ginger (igen, a dagi csaj) barátnője volt, aztán most hirtelen lett iPhoneja meg minden és most már Lenaékhoz csapódott. Érdekes.

A csöngőre beesett végül mindenki, Mimiék is és Narou meg Lena is. Az előbbi kettő odaültek hozzánk, az utóbbiból Narou leghátra Naokihoz és Lena meg mögénk a többi picsához.

- Jó, hogy kerestetek engem! Igazi barátnők vagytok! – csapkodott.

- Ne hisztizz már, jól vagy az a lényeg – intette le Clarie lazán, miközben a telóját nyomkodta – Úristen ez nagyon dög – röhögött fel.

- Mi az? – kérdezte Lena.

- Tiffany összejött a tegnapi sráccal, akinek bemutattam! Most küldött egy képet.

- Hmmm, helyes!

- Az!

- Mi a neve?

- Kaitonak hívják – na erre én tágra nyílt szemekkel meredtem hirtelen Mimire, aki értetlenül bámult vissza rám és hátrafordultam a csajokhoz. Persze ők amolyan „veled mi van?” lenéző fejjel illettek engem-

- Azt mondtad, Kaito? – kérdeztem.

- Jha – válaszolta Clarie flegmán – Mert? Mi van vele?!

- Jhaaa, semmi. Csak úgy kérdeztem – legyintettem zavartan és inkább előre fordultam.

- Ismered?! – faggatott.

- Nem! – hazudtam.

Ekkor szerencsére bejött végre az angol tanár és mindenki haptákba vágta magát a padok mögött. Aztán volt egy jelentés és leülhettünk. Eléggé frusztrált voltam, de nem féltékeny. Kaito és Tiffany? Az úgy érdekes… Mellesleg mi lett azzal deannel? Akivel Tiff’ megcsalta Sasukét?

- Nero – suttogta Mimi aggódva – Mi az? – kérdezte. Bizalmasan odahajoltam hozzá és a fülébe súgtam:

- Kaito az exem, tudod.

- Jhaaa – esett le neki és bólintott.

- Phanthomive és Roosie ugye nem beszél?! – szólt ránk a tanár.

- Nem – ráztuk meg a fejünket.