2015. december 4., péntek

02. LXXV. Fejezet

Mimoza

- Mhm… - morgott fel, mikor a vállát kezdtem el masszírozni. Végig a hátát, jól megnyomkodtam neki, mert mostanában elég feszült szegényem a nagy melóba, megérdemel ennyit. És szeretném, ha lenyugodna. Nem szeretem, ha Rayne morci. És szeretném most én lenyugtatni, szóval megmasszíroztam, mert tudom, hogy szereti. Végül végig simítottam rajta, és lehajolva megpusziltam a lapockáját. Kellemesen felmorgott – Mimih.. Mit csinálsz? – játszotta tovább a morcit. Nem válaszoltam csak elkezdtem a háta vonalán egyre lejjebb és lejjebb puszilgatni, közben simogattam végig. Ekkor hirtelen hasra fordult, hogy rám nézhessen. Ott szemeztünk egymással egy darabig, mire elmosolyodtam, és ismét az ágyékára ülve nyomtam egy csókot a szájára, majd lehaladtam a nyakán, mire félrebiccentette a fejét, hogy jobban odaférjek. Éreztem valami keményet magam alatt, de nem érdekelt most különösebben. Le a nyakán, át a mellkasán, ahol éreztem, hogy az egyre gyorsabban emelkedik fel s le.
- Mit művelszh…?
- Én? Semmit – néztem fel rá ártatlanul, és lopva felnézve megpusziltam még egyszer a kidolgozott mellkasát – Tényleg szeretsz engem? – támasztottam meg rajta az állam, elfeküdve rajta.
- Persze, hogy. Idióta.
- De úgy tényleg-tényleg?
- Tényleg-tényleg.
- Azért vagy… lent olyan kemény?
- Nem. Azért, mert felizgultam rád.
Erre elvörösödtem, és az alsó ajkamba harapva félrenéztem.
- Minek?
- Mert egy bomba nő vagy… – simított végig az arcomon.
- Ezt csak te gondolod így – nevettem fel hitetlenül.
- Nem. Legnagyobb sajnálatomra sokan gondolják így.
Felkúszva rajta átkaroltam a nyakát.
- De ők nem érdekelnek. Kurvára nem. Leszarom őket, mert ők nem férfiak a szememben. Az egyetlen férfi a szememben, te vagy.
- Igazán? – vigyorodott el.
- Ühhüm, de azt hittem ezt tudod – nyúltam a toppom aljához és áthúzva a fejemen az ágy mellé dobtam, majd a kis nadrágot is ledobtam magamról, szóval egy szál fekete csipkés melltartóba és szintén fekete csipkés francia bugyiban elfeküdve rajta, úgy dörgölőztem hozzá, mint holmi macska jó hogy nem doromboltam – Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon jó pasim van! Nem szeretem, amikor morci vagy – simítottam végig a mellkasán, majd a kockás hasán. Igen. Kurva jó pasim van. Meg sem érdemlem.


Sasuke

Ezen kissé meglepődtem. Nem is kicsit. Nero nem szokott magától csak úgy letérdelni elém.
- Én is szeretlek… - vigyorodtam el, és letekintve végig simítottam az arcán, ám a farkam már állt, mint a cövek. Ő pedig csak ügyesen gombolta ki tovább a sliccemet.
- Meg is mutatom mennyire…
- Neroh… - sóhajtottam fel, mikor már bokszeremből is kivette a férfiasságom. Az ujjait a már beton kemény farkam köré csavarta és elkezdte szép lassan mozgatni, mire hátravágtam a fejem, neki az ajtónak – Bébih… - préseltem ki magamból. Ám hirtelen éreztem, ahogy végig csókolgatja. Puhán, és finoman. Föntről, lefelé, majd vissza, mire én akaratlanul is előrébb toltam a csípőm, ő pedig először a nyelvével benedvesítette az egészet, majd engedelmesen bevette!! Nem tudom, mi ütött belé, de gecire tetszik. Végig szántotta nyelvével, körkörös mozdulatokkal, ahogy kell, én pedig egy pillanatra megremegtem az élvezettől. Nem bírom… Felnyögtem, és az alsó ajkamba haraptam. A testemből szerintem az összes vér odavándorolt, és már rendesen fájt, annyira állt. Zihálva lepillantottam rá, ő pedig föl rám. Ott térdelt előttem az én szex istennőm, a szájában a farkammal, szinte tövig, elégedett fénnyel a szemében, majd a nyelvével és azzal a jó szájával kényeztette tovább. Olyan eszméletlen ajkai vannak. Az én nőm. Hálát kell adnom majd az Úr istennek, hogy ez az isteni punci az enyém. És csak az enyém!
- Istenemh bébih… - sóhajtottam, felé tolva a csípőm reflexből, mire keményebben szopni kezdte, és néha-néha nyögő hangokat préselt ki magából, mikor lenyúlva, rámarkoltam a hajára. Teljesen neki préselődtem az ajtónak és beharaptam a számat annyira, hogy kiserkent a vérem, és másodperceken belül a vas ízét éreztem a számban. Ő pedig kivéve a szájából egy pillanatra ismét végig nyalta az egészet, a makkomnál egy kicsit elidőzve, majd újra bekapta. Kurva jó volt. Túl jó. Az a sok jégkrém…
- A fogaidh… - nyögtem fel összeszorítva a szemeimet, mert nem, nem fájdalmasan használta a fogait hanem ha lehetséges még keményebb lett a farkam tőle! Olyan ügyes volt… Az ujjaimat ismét a szőke hajzuhatagába fúrtam, és kissé meghúztam neki, mire egy nyögést préselt ki magából. Nem kellett sok ahhoz, hogy kíméletlenül a szájába élvezzek. Ismét hátravágtam a fejem, összeszorítottam a szemem, felnyögtem, és zihálva meredtem a plafonra, majd le rá. Egy ideig nézett föl rám, majd láttam, ahogy pimasz fény csillan a szemében, és egész egyszerűen lenyelte!! Majd, mikor kivette a szájából, a maradékot még letisztogatta a farkamról, és az arcát is neki dörzsölte (na erre megint felállt).
- Én csak a tiédet szeretem Sasuke… - suttogta, majd felállva nekem simult, és az ágyékát az enyémhez préselte. Leizzadtan, és zihálva meredtem rá. Ez már a második alkalom, hogy leszopott, mikor ő kijelentette a kapcsolatunk elején, hogy nem csinálja meg. Ezen jót derültem magamban. Hiszen még is megtette. Magától mindkétszer.
- Rosszh vagyh… - vigyorodtam el kimerülten, mire körbenyalta a száját.
- Tudom.
- Megkívántalak – közöltem vele az egyértelműt.
- Tudom – ismételte meg egy sunyi vigyorral.
- Meg kéne keresni a távkapcsolót.
- Tudooom – kuncogott fel. Idegesen az alsó ajkamba haraptam. A picsába a távirányítóval.
- A francba bébi, megőrjítesz – rántottam magamhoz hirtelen, kissé durván, és az ajkamat az övének préseltem (nem érdekel, hogy most szopott le), közben az ágy felé terelgettem magunkat. Már menetközben ledobta magáról a felsőjét, és átkarolta a nyakam, szóval már csak melltartó és kisgatya volt rajta, mikor ledobtam az ágyra.
- Ma az enyém vagy… és holnap is az enyém leszel… és azután is… - néztem a szemébe ellentmondást nem tűrően, mire felemelkedve elkezdte a nyakam csókolgatni, átkarolva azt továbbra is. Faszom… A nyakam az erogén zónám, és ezt jól tudja.
- Tudom. Én csak a tied vagyok…
- Helyes – vigyorodtam el, és egy rutinos mozdulattal lehúztam róla a picsa nadrágját, és az ágy mellé dobtam, majd a melltartóját meg egyenesen leszakítottam róla. Hupsz. Felemelkedve két kézzel végigsimítottam azon a bomba testén. Annyira vadító volt. Mindene. És annyira kibaszottul várom már azt a köldök piercinget neki…
- Sasukeh… - nézett a szemembe könyörögve, kissé megrovón és a számat pásztázta. Tényleg, hiszen elszakadtam a szájától. Egy sunyi vigyorral végignyaltam az ajkaimat, mire felsóhajtott – Kéremh..
Követelőző.. Ejnye-bejnye. Közel hajoltam hozzá és végignyaltam az ő ajkát is, majd megragadva fél kézzel az arcát lesmároltam, és éreztem, ahogy egyre forróbb és forróbb lesz ott lent. Majd mikor legközelebb elhajoltam elkezdtem egyre lejjebb és lejjebb csókolgatni. Le a nyakán (itt félredöntötte a fejét, hogy odaférjek) át a mellein, (itt elidőztem egy kicsit) és kegyetlenül kiszívtam neki mindkettőt, majd le az izgató lapos, napbarnított hasán, egészen az ágyékáig, és a tangájáig. Ott az anyagon keresztül belecsókoltam neki ODA mire felnyögött, én pedig elégedetten vigyorogtam a textilbe. Ez az én Nerucim. Megragadva a szélét lehúztam róla, és elém tárult egy szintén napbarnított, gyönyörű, tökéletes, kicsit, enyhén borostás, punci. Az ÉN puncim. Amit se Narou, se Dorian, se a senki nem kaphat meg soha. Végignyaltam a szemérem dombját, majd a bejáratát is, benyálazva az egészet, ő pedig megemelte nekem a csípőjét, és a hajamba túrt. Én pedig kényeztetni kezdtem a csiklójánál, mire erősebben a hajamba markolt. Nem, jól tudjátok nekem sem szokásom kinyalni a lányokat. Mert nem szeretem. De Nero más. Ő az én szerelmem, az egyetlen. Az ő punciját akármikor kinyalom.
Mikor már a csúcshoz közelített gonoszul abbahagytam a kényeztetését, és felemelkedve ismét fölé magasodtam, majd egy gyors mozdulattal hasra fordítottam, ő pedig engedelmesen feltolta nekem a csípőjét, ezzel együtt a fenekét is, amire rámarkoltam. Felsóhajtott és bepucsított nekem, én pedig a farkamat a bejáratához illesztettem, ő pedig hátrébb tolva a csípőjét, konkrétan magába tolta. Ezen elvigyorodtam.
- Olyan mohó vagy bébih… - ragadtam meg a derekát, és behatoltam neki, mire felnyögött, és megszorította a lepedőt.
- Sasukeh… - nyögte nevem, én pedig erre az alsó ajkamba harapva, kíméletlen tempót kezdtem diktálni, de jól tartotta a lépést. A hajához nyúltam és a csuklómra csavarva hátrahúztam neki, ő pedig erre még inkább bepucsított nekem.

Nem tudom, hány menetet tolhattunk le, kb. négyet, de már a hátam fullra ki van karmolva, és időközben én is meztelen lettem. Az én bomba nőm pedig hozzám bújva, elégedetten átkarolta a derekam.
- Mázli, hogy hangszigeteltek a szobák – kuncogott fel mire elvigyorodtam, és rágyújtottam.
- Szex utáni cigi? – érezte meg.
- Legjobb – fújtam ki a füstöt, mire még inkább hozzám bújt és végigsimított a mellkas tetkómon – Elárulod már, hogy mire indultál be ilyen hirtelen, bébi?
- Egyszerűen csak megkívántalak. És rájöttem hogy ez a legjobb feszültség levezető…


Naoki

- Hozol nekem fejfájás csillapítót?? Fáj a fejem! – fordultam az éppen a szobába berobogó bátyám felé. Rettentően hasogat a fejem, és aludni se bírok tőle nyugodtan. De a bátyám nem hallotta meg igazán, amit mondtam – Narou!
- Mi van? – fordult felém bosszúsan mire kissé hátrahőköltem.
- Jó, akkor semmi – fordultam a másik oldalamra és szenvedve a fejemet dörzsölgettem.
- Ajj faszom már Naoki mondjad, ha elkezdted – ült le az ágyára, és bekapcsolta a TV-t.
- Kapcsold ki!
- Miért?! - Mert baszottul fáj a fejem!
- Akkor miért nem szóltál nekem?! Akkor adok fájdalomcsillapítót, ne mártírkodj már basszalak szájba! – ugrott fel nagy mérgesen az ágyról és kutakodni kezdett a cuccai között, én pedig hitetlenül meredtem rá. Hát én leölöm a gecibe.
- Nesze – dobta felém, mire kissé felugorva elkaptam, de megbántam, mert csak még jobban besajdult.
- Kösz – szűrtem ki a fogaim között a halántékomat masszírozva, majd a morcos bátyámra néztem – Mi a bajod? – vettem ki egy tablettát, és az ágyam mellől a kezembe fogtam a vizemet.
- Semmi.
- Komolyan.
- Semmi.
Hozzávágtam a gyógyszeres dobozt.
- Komolyan!
- Mit érdekel az téged?!
- Érdekel!
- Ajj… Gyere le jó isten – adta meg magát, és átült az én ágyamra, mert, mikor beszélgetésbe kezdünk mindig átül, mert az hosszúra szokott nyúlni – Felbasztak.
- Mint mindig – vettem be a gyógyszer egy húzásra – Most mi volt? – nyúltam reflexszerűen a csőhöz de még azelőtt rábaszott, hogy az ujjaim elérhették volna.
- Nero. Tökön rúgott! És éles szilánkokkal fenyegetett! Az arcomnak tartotta! – mutatott a sebhelyes képére. Erre majdnem félrenyeltem. Nero?? Ilyet tenni?? Ő nem ilyen…
- Ő nem csinál ok nélkül ilyet – húztam össze a szemem, elővillantva a családi örökségként szolgáló ideges nézésemet – Mit csináltál vele már megint te fasz?!! Hát nem hiszlek el, komolyan mondom!! Megígért…
- Ne pampogj buzeráns! – csattant fel – Nem csináltam vele semmit! Alapból minden szilánkokban állt, mikor leértem.
- Ohh… - gondolkoztam el. Egyből beugrott… Dorian – Na dik, megjött az utódod.
- Heh?
- Biztos Dorian baszakodott megint… Szerintem, Neronak már kezd elege lenni.
- Miből?!
- Belőletek – sóhajtottam. Narou már rontott volna nekem, bevédve magát de közbevágtam – Jó, te egy ideje light verzióba tolod de… De akkor is. Neki is véges a türelme. Eléggé ki van már csinálva szegény idegrendszere. Legközelebb majd felvidítjuk, ha ilyen lesz – vágtam elszánt fejet. Ennyi minimum jár neki, ha már mindennap gondoskodik a belünkről.
- Ki hitte volna, hogy ilyen, mikor véges a türelme és ki van az idegrendszere… - morgott az orra alatt félrenézve – Rendesen megijedtem tőle geci…
- Tökön rúgott? – fogtam most fel a hallottakat és elröhögtem magam.
- Pofád befogod! Ne röhögj!!
- Zacsin rúgtak!! – dőltem el az ágyon és kíméletlenül kiröhögtem, mire hozzámbaszta a párnát.
- Bekussolsz!
- Megvannak még a heréid??
- Meg. A tieiddel ellentétben. Neked alapból nem voltak – bokszolt bele a vállamba.
- Köcsög – tapogattam meg fájdalmasan.
- De kis puha pöcsű vagy – röhögött ki, mire leköptem. Nem úgy, mint az ominózus bunyónál, hanem rácsorgattam a nyálam.
- FÚJ BAZDMEG!!! – törölgette le magáról, és távolabb lökött engem.
- Hozz kaját – dőltem el – Éhen döglök.
- Hozz magadnak. Gyógyszert is én adtam neked. Nem vagyok a csicskásod, menj le szépen, van két lábad, le tudod magad vonszolni rajtuk.
- Nem.
- De igen.
- Nem.
- De igen.
- Nekem fáj a fejem.
- Halj bele.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése