02. LXXII. Fejezet

– Stefan –

            Konkrétan kiesett a belem már a helyéről. Nagyon éhes voltam és a kis pöttöm konkrétan vagy felfalt mindent, vagy beleevett mindenbe. Nagyon keményen tud zabálni. Ráadásul egy kurva csoki se volt sehol, pedig kurvára ki vagyok éhezve a csokira! Csak úgy, mint a pinára. Száz éve nem basztam. Majd szólnom kell az öcsémnek, hogy kísérjen el csajozni, hogy levezessem a bennem felgyülemleni kezdő tesztoszteront és feromont, vagy csúnya vége lesz. Még a farkam betalál itt a házban valakinek, azon belül is a kis pöttömkémnek. Nem is értem, hogy miért egy olyan hatvan méter magas, lenéző köcsöggel van együtt, mint a Crusader. Főőő, sosem bírtam ezt a csávót, még régen sem. Ráadásul, szerintem a kis tökmag meg én sokkal jobb páros lennénk. Mellesleg az öcsém és Narou tiszta barmok, mert ők nem látják meg az igazi szépséget. Ők leragadtak a tipikus, napbarnított bőrű, telt mellű, szőke, szép kék (jelen esetben zöld) szemű, tipikus bomba nőnél. Pedig, ha jobban megnéznék Mimozát, az arca sokkal, de sokkal szebb, mint Neronak. Sőt, még a szeme is! Biztosra veszem, hogy az alakja is kurva jó meztelenül (sajnos a vastag pulcsikban nem igazán tudom felmérni). Tuti kiköpött bomba nő teste van, csak 156 centihez igazodva. Na. Ilyen gondolatokkal vonultam fel a fürdőbe, hogy én most veszek egy frissítő és lazító zuhanyt, hogy legalább a kedvem jobb legyen. Csak, mert bónuszként a spanyolok kikaptak a franciák ellen a foci meccsen. Rohadjanak meg.

Az öcsémmel való közös szobánkban (külön ágyban alszunk) felkaptam egy tiszta bokszert meg a törülközőm és a samponomat, indultam meg így a fürdő felé. Csak, hogy, amikor benyitottam, szinte ledermedtem. Rögtön gőz csapott a pofámba, aztán tudjátok, mit láttam..?! Nem fogjátok elhinni! Az Úr biztosan meghallotta az imáimat… Mimoza ott állt a kád mellett, a tükörrel szemben és KIBASZOTTUL MEZTELEN VOLT!! A törülközőt éppen maga előtt tartotta, így sajnos a tükörből nem láthattam elölről a testét, de hátulról így is meg tudtam csodálni… És gecire bombázó volt. ÉN MONDTAM, GECI!!! MONDTAM, HOGY AZ!!! Alacsony, hófehér, karcsú, de még is formás derék. Kerek popsi és olyan combok, amibe biztosan bele akarnál harapni! És az a hófehér bőre és a sötét, alvadt vérvörös csapzott haja a vízcseppektől még inkább farok állító volt. Nem csoda hát, hogy lefagyva meredtem rá, enyhén tátott szájjal és az ágyékomban dudorodó nadrággal.

- Mi…a…? – akadt el minden szava, miközben a tükörből egyenesen egymás szemébe meredtünk. Láttam, ahogyan a sápadt arca hirtelen lángvörössé változik és megfordul – TAKARODJ KI, TE PERVERZ KUKKOLÓ!!! – ordított hirtelen.

- Mi??! – tértem magamhoz nagy nehezen – Te hagytad nyitva az ajtót!! – mentegetőztem, ám ekkor vagy két tusfürdő flakon repült felém, így megragadva az ajtó kilincset, az ajtót használtam pajzsnak. A flakonok annak csapódtak és a földre estek.

- ÉS NEM TUDSZ KOPOGNI, VAGY VALAMI??!! TAKARODJ, VAGY KÜLÖNBEN KIVÁJOM A SZEMGOLYÓIDAT ÉS MEGETETEM VELED, TE SZARRÁGÓ!!! – ordibált még mindig.

- Ne haragudj már! – nyitottam be újra, hátha láthatok még valamit, ám ekkor szappan, törülköző, gumi kacsa és minden kézzel fogható, elmozdítható tárgy repült felém. Becsaptam a fürdőszoba ajtót.

- EZT A MEGALÁZTATÁST!! – ordított még odabentről, én meg jobbnak láttam, ha most inkább bezárkózom a szobámba, mielőtt a colos köcsög feljön, és szarrá veri a képemet. Így tehát vissza is rohantam a hálóba, bebasztam az ajtót és az ágyra dőlve, igyekeztem megnyugodni. Nem, nem a stressztől vagy ijedtségtől.. Hanem türtőztetni próbáltam magam, mert a faszom már kurvára nagyon is állt. A francba… És itt még csak kiverni se tudom nyugodtan!

– Nero –

            Tudjátok, azért baromira szar, hogy hét pasira geci nehéz és rossz főzni! Mert a hétből maximum csak három köszöni meg magától, hogy zabálni valót adok a belébe (Sasu, Naoki és néha az a szemét Dorian). Persze, Miminek szívesen csinálok kaját, meg Sasunak is… Na jó, Mimi miatt még Raynenak is de a többieknek nem igen… Talán Naokinak még  igen, de pl. Jonathannak, Narounak és Doriannak nem. Szívem szerint vagy keresnek, vagy csinálnak, vagy szereznek maguknak kaját. Vagy pedig éhen döglenek. Ez is egy opció.

A nagy kajacsinálásban éppen Chanival iMessengereztem (hiányol, szóval lassan kicsit otthon is kell vele lakjak majd), miközben Sasuke hátulról átölelt és a nyakamba csókolt.

- Na mi a helyzet a bátyóval? – kérdezte megtámasztva az állát az én vállamon.

- Semmi, hiányol engem nagyon. És ő is hiányzik nekem, úgy, hogy szeretnék majd pár napot otthon is lenni vele – motyogtam kellemetlenül. Féltem, hogy nem tetszik neki az ötletem…

- Ez egy jó ötlet – jelentette ki, amin meglepődtem. Ellépett mögülem és mellém állt, nekidőlve a konyha pultnak – Már nagyon áll rád két fasz, szóval jót tesz mindenkinek a távolságod. Csak remélem, nem halunk éhen – vakargatta meg a tarkóját kínosan, amin elmosolyodtam.

- Majd gyertek át Mimivel és megetetlek titeket – léptem hozzá, átkarolva a nyakát, ő pedig a derekamra kulcsolta a karját.

- Benne vagyok, bébi – vigyorgott el perverzül, aztán közelebb hajolva megcsókolt. Annyira fájt, hogy Dorian a múlt éjjel AZT művelte velem… Sasuke nem is tud róla… És megöl, ha egyszer is kiderül… De, hogy tudnám neki elmondani, hogy megint áldozat voltam?! Már kezdek komolyan paranoiás lenni… Először Narou… Aztán Dorian is… Nem bírom már ép ésszel ezeket…

Ennek ellenére én is visszacsókoltam és abba a csókba minden szeretetem és sajnálatomat belesűrítettem, amit ugyan nem észlelt, hanem másnak hitte.

- Hmm, te kis követelőző – kuncogott és a fenekembe markolt, amitől kicsit elvörösödtem.

- Ne már mások előtt, néznek minket – sziszegtem kínosan. Eddig nem érdekelt, de most, hogy azzal a köcsöggel van egy „titkunk”, ezért nem igazán van bátorságom előtte enyelegni a barátommal, mert félek, hogy bedühödik, és a féltékenységtől elköpi magát.

- Pont ez a lényeg, tudják, hogy kihez tartozol – dörzsölte az orrát az enyémhez. Ám ekkor fentről kiabálást hallottunk és többszöri ajtócsapódást is.

- Mi a here folyik az emeleten..? – hunyorgott Narou a lépcső felé. Megvontuk mindannyian a vállainkat.

- Ki van fent? – kérdezte Sasu.

- Mimi ment fel fürdeni, mert csupa festék folt és maszat volt a bőre… - motyogtam.

- Meg a bátyám. Mert ő akart menni, fürdeni – pislogott értetlenül Dorian – Óóóó – vigyorodott el sunyin – Már értem – dőlt hátra szórakozottan.

- Mit? Világosíts már fel te köcsög – szólt oda neki hevesen Narou.

- Ááá nem fontos, amigo – legyintett az a szemét.

- Ne amigózz már itt nekem, baszódjál meg!!

 - Ne legyél ilyen kíváncsi és modortalan Narou baba, mert hamar megöregszel! Így is elég ronda vagy, hát még ráncosan mennyire az leszel – röhögte ki, mire Narounak komolyan kezdett felmenni az agyvize.

- Azért fogok mindennap imádkozni az Úrnak, hogy pusztulj meg te kibaszott tolvaj róka! – sziszegte oda neki a sebhelyes Silverman.

- Toolvaaaaj…?! Éééén?! Nem iiiis – „hökkent meg” Dorian, de jól látszott rajta, hogy nagyon jól szórakozik.

- Emberek, nem láttátok az egyedi, arany és gravírozott svájci karórámat?! – jelent meg Jonathan. Itt mindannyian Dorianra néztünk, aki csak fütyülve félre tekintett.

- Nem – közölte.

- Ajjj nem hiszem el! Elhagytam biztos, mert Rayne miatt a szenny városban kellett emberek között mutatkoznom… Ez is egy jel, hogy többet ki se tegyem innen a mindig frissen pedikűrözött lábaimat! – pillogott összevissza – Nero baba, mikor lesz kész a kaja? – fordult felém, mire felvontam a fél szemöldököm és mereven néztem rá. Kicsit hátra hőkölt – Muszáj így nézned rám? Ettől rosszul érzem magam…

- Miért, rossz a lelkiismereted, Johnny baba? – kérdezte Sasuke karba tett kézzel.

- Neeem!

- Leszóltad a kosztomat, szóval neked kusi van – intettem le a dús gazdag bájgúnárt és felkaptam egy rongyot, hogy benézzek a sütőbe, hogy haladnak a pizzák. Rayne és Mimi egyszerre jelentek meg az előszobába. Az utóbbi eléggé fenn hordta az orrát és igen csak felpaprikázottnak tűnt.

- Mendez, azt ajánlom vigyázz a bátyádra, mert még véletlenül beleáll a fejébe egy konyhakés! – bökte oda epésen Doriannak, majd az ebédlő asztalhoz ült.

- Mi a baj, Mimikém? – ült mellé Rayne és rágyújtott.

- Semmi – prüszkölt barátném és a sütőt pásztázta, hogy gyorsabban süljön a kaja.

- Jól felzabáltál mindent, Mini, nem tudtunk mit enni egésznap – szólt oda Sasuke Miminek, aki csak lenézte és elfordult – Most mi baja? – értetlenkedett. Lassan odasúgtam neki, hogy Mimi igazából most mindenkire nagyon haragszik.

- Óóó – fogta fel, aztán megköszörülte a torkát – De nem haragszom rád – folytatta a Mimihez való beszélést – Mert ennyi jár neked, amiért ilyen rohadt jól hackerezel és előkerítetted ezt a fasszopót nekünk! – na itt Mimi már amolyan „folytasd” fejjel meredt a barátomra.

- Nem volt alkalmam még megköszönni, de hé! Örülök, hogy itt vagy a csapatban! Frankó csaj vagy – tartotta felé az öklét, mire barátném elvigyorodott és összeöklöztek. Elmosolyodtam, mert ez baromi édes volt. Rayne viszont először csak megforgatta a szemét, aztán ő is elmosolyodott és megpuszilta a barátnője fejét.

- Hát igen, Sasuke! Nem semmi csajom van, ugye? Ő a legeslegszebb és legszexibb kis tigris az egész világon! Soha senki nem érhet a nyomába – regélte büszkén és furán hangoztatva a mondatokat, mintha azt akarta volna, hogy hallja mindenki, aztán láttam, hogy az asztal alatt Mimi combjához nyúl és megmarkolja neki. Hoppá.

- Nem vitatkozom – tartott fel a kezét Sasu nevetve, aztán hozzám lépett – Nekem nincs bajom Minivel, de az én szerelmem, akkor is ez a szuper szexi konyhatündér marad – ragadta meg a derekam és magához rántva megcsókolt. Ne mááár…

Még húsz perc elteltével végre az összes pizza sikeresen megsült és készen volt, így feltálaltam mindent. A nappaliban tűkön ülő éhezők megindultak a konyha felé, ám Narou majdnem eltaknyolt, felordított és egy nagy macskanyávogás is felhangzott, aztán a kis fekete cica berohant a konyhába.

- A kurva életbe Naoki, a rohadt macskáddal együtt baszlak ki, ha nem csinálsz vele valamit!!! – kiabálta le az öccsét, aki fel sem fogta, hogy mi történt. Csak nagyokat pislogott, aztán Naroura mordult:

- Neked kéne vigyáznod, te seggfej! Nem látsz a nagy egódtól, vagy mi van??!!

- Szegény kis cica – vettem ölbe szegénymegrémült állatot – Bántott téged a csúnya bácsi? – gügyögtem neki.

- Mi az, hogy csúnya bácsi??!! – ült le Mimi mellé Narou tök epésen, mire barátném a tálcájával egyenesen fejbe vágta őt – MI A FASZ VAN MÁR??!!! – kapott a fejéhez és hirtelen azt hittem, visszakézből lecsapja Mimit. Bár akkor Raynával gyűlne meg a baja…

- Állatkínzó!!! – sziszegte Mimi.

- Inkább egyetek, amíg még meleg – sóhajtottam és letettem a cicát a földre, majd előhalásztam a macskakonzervet és annak is adtam kaját. Persze az asztalnál hely nekem már nem jutott, mert minden kan (kivéve Mimit) ott ült és zabált. Így én csak elvettem egy szeletet és a konyha pultra ülve, ott ettem, miközben hallgattam a nagy eszmecseréket és vitákat. (Egyébként, feltűnt, hogy Stefan nagyon gyakran bámulja Mimit, aki viszont felé sem bagózik.)

- Ezt most komolyan kézzel eszitek? – szólalt meg hirtelen Jonathan, aki hozzá sem nyúlt a kajájához és csak fintorogva meredt mindenkire. A többiek abbahagyták a rágást, evést és felé fordultak – Nero, nekem kérlek, hozz egy kést és egy villát! – szólt oda nekem.

- Most szórakozol velem? – pislogtam nagyokat.

- Nem! – jelentette ki. Kinyitottam magam mellett a fiókot és ahelyett, hogy elmozdultam volna, oda dobtam neki. Persze nem kapta el, csak sikongatva el-el hajolgatott. Majd, miután összeszedte magát, komolyan elkezdte késsel-villával enni a pizzát úgy, hogy a kisujjait feltartotta.

- Te jó… ég – Stefan volt az első reagáló.

- Gyere le jó isten az égből és vidd magaddal ezt a szerencsétlent – ez meg Narou.

- Na, mit szólsz? Leköröztek kiskirály – kuncogott fel Dorian, oldalba bökve Raynet.

- Hagyjál már engem élni – nézte le az említett.

Ez után folytatódott az evés és heves szócsata mindenről. Leginkább a gyilkosságról.

- Hallgass már Matsuko, állandóan okoskodsz! Blablabla, kit érdekelsz?! – ez persze Narou volt.

- Jaj, megszólalt az elrettentő példa! Rád nézek baszod és az életfogytiglan szó jut először eszembe a drogos fejedről… - vágott vissza Sasu. Kezdődik már megint.

- Ez fura, pedig kettőnk közül te vagy az, aki állandóan lövi magát – vigyorodott el Silverman #1.

- Beszoptad, mert már ezer éve nem teszem!!!

- FOGJÁTOK MÁR BE!! HÁT ENNI SE LEHET TŐLETEK??!! – kiabált Mimi bosszúsan – Tönkre teszitek a meghitt vacsora fogalmát!! Imádok enni, de még a kedvem is elveszitek!!

- Bocs tesó – mutatott fel Sasu Miminek egy peace jelet, amit Mimi viszonzott. Miközben ők beszélgettek, én átbámultam rajtuk és a TV-t figyeltem, amiben a híreket adták a nappaliba. Aztán láttam, hogy éppen valami nagyon fontosról van szó. Egyből leugrottam a konyhapultról és a TV felé siettem és felhangosítottam.

- Srácok, figyeljetek egy kicsit!! – szóltam nekik hátra és kicsit arrébb álltam a képből, hogy lássák. A hírekben éppen az újabb gyújtogatásokról volt szó, és két brutális gyilkosságról.