02. XXXIX. Fejezet

Köszönjük a szavazatokat!:) NarouNero páros a nyertes!♥
Az új közv. kutatásban most egy számomra fontosabb kérdés van:) Szavazzatok!♥ És jó olvasást!♥

Mimi része +18!!

– Mimoza –

Éreztem őt OTT lent. A „szácskámat”? Azaz…?

- Ra… Rayne… - nyeltem egyet – Nem… Én ezt most…

- Tegyél boldoggá Mimi… Most már felállt, és te is tudod, hogy ha felállt, akkor már nincs visszaút. Vagy leszopsz, vagy megduglak, de akkor anyáék hallani fogják, melyik? – a hangja megint olyan lett….OLYAN. Olyan kiélt… olyan…. ijesztő. Összeszorítottam a szemem.

- De… De én… Én még sohasem csináltam! – próbáltam menteni a menthetőt.

- Nem baj… Egyszer mindent el kell kezdeni. Mimi… Mutassd ki, hogy mennyire szeretsz engem! – ölelt szorosabban magához, és nekem nyomta a férfiasságát. Felnyöszörögtem.

- Adj egy percet, kérlek! – húztam ki magam a karjából, és besiettem a fürdőbe. Ott megmostam hideg vízzel az arcom, és a tükörbe néztem. A hajam embertelenül kócos, mint általában, a szemeim gigantikusak és dülledtek, mint általában, de az arcomon most rémült grimasz ült. Én… ezt nem tudom megtenni. Én világ életemben értelmetlennek tartottam az orális szexet, féltem tőle. A szüleim miatt legfőképp. Anya mindig lepippantotta előttem apát, mindent láttam. De ha nem teszem meg…. Nem, ezt akkor sem! Ha Rayneról van szó, akkor sem! Egy nagyon sóhajtottam és visszavánszorogtam a szobába, azon belül is Rayne mellé.

- Ne.. Nem tudom megtenni – kezdtem riadtan, és nem mertem rá felnézni. Síri csönd támadt, én pedig kezdtem el furcsállni, ám mikor felült, és megragadta a hajam, lenyomta az ágyékához, majd elővette a farkát, kétségbeestem.

- Ne! Rayne, én ezt nem! – könnyeztem be, de erősen hátrarántotta a fejem, mire sikítottam és mikor ez megtörtént…A számba nyomta. Ott… volt benne. A farka. Alig fért bele a számba. Összeszorítva a szemem elzokogtam, és rángatóztam, de lassan elkezdte mozgatni a fejem, én pedig miközben a nyelvemet próbáltam kiszabadítani onnan konkrétan végignyaltam az egészet, amitől csak még jobban potyogtak a könnyeim, ő pedig felhörgött, és könnyes szemeimmel felnézve láttam, ahogy hátraveti a fejét, és élvezkedik.

- Ahh…Mimihh… – harapta be az alsó ajkát, és keményebben mozgatta a fejem, én pedig komolyan mondom, már zokogtam, a nyálam is kifojt, teljesen benyálazva ezzel az egészet, a nyelvem akaratlanul is kényeztette, mikor én csak szabadulni akartam. Főleg mikor a nyelvem utat tört magának fel, a makkjáig, utána ismét lecsúszott. Akkor egy nagyot nyögött, én pedig megmarkoltam a combjait, és erősen szorítottam a farmerjét.

- Mhm…!! – csordult le már a sokadik könnycseppem, és felnéztem rá, mire ő is le rám. Annyira… megalázó volt.

– Sasuke –

A faszomat már!!! Hogy az anyámba találta meg ezeket?!! Benézett az ágy alá?! Hát persze hogy…!! A kurva büdös gecis, szájbakúrt életbe!

- Heroin – adtam a legrosszabb választ, amit erre a kérdésre adhattam, de leszartam. Most mit válaszoljak rá? Kiömlött a só, oszt összeszedtem egy kis üvegcsébe, mert nem volt jobb dolgom, a kanalat meg véletlenül megégettem a tűzhely felett mikor pudingot főztem, a tű pedig a kullancs elleni védőoltásom szuvenírre ként hoztam el. Ja persze… biztos elhinné. Igazán nem értem miért nem ezt mondtam.

- HÁT LÁTOM!! – hajította őket az ágyamra hisztérikusan – EGY HAZUG DISZNÓ VAGY!! AZT MONDTAD, LESZOKSZ RÓLA! MEGIGÉRTED NEKEM – ripakodott rám, és lecsordult egy könnycseppje – MA IS VETTÉL IGAZ? MI?!!

- Muszáj volt – sziszegtem idegesen.

- Nem muszáj!! SEMMI SEM MUSZÁJ! Ez csak a drogos hülyeséged!!

- Perszeeee – röhögtem fel hitetlenül – Mert az olyan geci könnyű!! Egyik napról a másikra, pfffff simán!

- Nem egy napod volt rá!! Több! SOKKAL TÖBB! DE TE BASZTÁL RÁ, LESZARTAD, HOGY NEKEM EZ ROSSZ! HOGY ÉJSZAKÁKAT SÍROK ÁT ÉRTED, HOGY ATTÓL RETTEGEK, HOGY EGYSZER TÚLADAGOLOD MAGAD, ÉS AKKOR SOHA TÖBBÉ NEM KELSZ FEL!! – üvöltözött velem és patakokban folytak le a könnyei.

- De nem elég!! Nem tudok annyi idő alatt leszokni róla és kész!! – kezdtem már én is felemelni a hangom.

- Remek! – röhögött fel kínjában – A kibaszott drogod fontosabb neked, MINT ÉN!

Erre megforgattam a szemem, és a fejem fogva, a hajamba túrva megfordultam a tengelyem körül. Hát ezt nem hiszem el.

- Nero ne beszélj már ekkora baromságokat, mert menten agyvérzést kapok!!

- Azt mondod, hülyeség?!!

- Az bébi, de geci nagy!!

- Aha… HAZUDTÁL NEKEM!!! – hozta fel az első érvét.

- Miért?! Mit kellett volna csináljak? Szépen bevallani mindent? Mint egy jó kisfiú?! Hát ez egy rettentően csodás ötlet! Bárcsak előbb eszembe jutott volna! Égek a kíváncsiságtól, hogy tudjam, vajon mit szóltál volna hozzá, ha ledarálom neked szépen, hogy; bocsika bébi, még mindig heroinnal lövöm magam, füvet szívok, kokót szippantok és három fajta extasyt szedek, de azért nincs hari ugye?? – parodizáltam ki az elvárásait.

- Ez kurvára nem játék most Sasuke!!!

- PONTOSAN! NEM AZ. Neked gőzöd sincs róla, hogy miket élek át, ha kihagyok minimum két adagot!! Legutóbb majdnem leszakadt a lábam annyira fájt, mikor nem szedtem be! Erről nem lehet csak úgy leszokni!! De te azt várod el, hogy egyik héten drogos rosszfiú legyek, az azt követő héten pedig már a védelmező romantikus jó lovagod. Ki kell ábrándítsalak tündérkém! Én nem vagyok jó fiú, ha eddig ezt hitted, tévedésben élsz! Nem is voltam, nem is vagyok, és nem is leszek az!

- Nem várok el tőled semmi ilyesmit, te bolond vagy!! Pontosan tudtam, hogy milyen vagy, mikor összejöttem veled!! Csak azt akarom, hogy ne tedd tönkre magad!!

- Azt csinálok, amit akarok!!

- DE NEM!! AMÍG VELED VAGYOK, ÉS ENGEM AKARSZ RÁM IS TARTOZIK!!

- Akkor ideje lenne elfogadnod!

- A drogfüggőségedet?!!

- Pontosan!

- SOHA!

Erre összeszorítottam a fogaim.

- Akkor nehéz kapcsolatunk lesz... – szűrtem ki idegesen a fogaim között.

- Választanod kell majd.

- Mi?!

- Vagy a szájbakúrt drogjaid! – mutatott az ágyon lévő cuccra – Vagy én! – és itt magára – A kettő együtt nem megy! Én pedig nem vagyok képes együtt élni azzal, hogy első sorból nézhetem végig, ahogy ez az egész felfal téged!

- Nem fal fel! Hülyeségeket beszélsz! Akármennyi pénzt költhetek drogra, a pénz sosem fogy el! – tártam szét a karom idegesen. Kezd nagyon-nagyon felbaszni!!

- Nem pénzügyileg értettem – forgatta meg a szemeit idegesen.

- Hanem?!!

- Testileg. És lelkileg!! Tönkre fognak tenni ezek Sasuke!!

- Az már legyen az én dolgom! Ha tanácsra van szükségem, majd szólók! – vetettem oda a szavakat durván, mire könnyes, hitetlen szemekkel nézett rám, majd felkapta a táskáját a földről, összegombolta a nadrágját, és a szobaajtóm felé viharzott, már nyitotta volna ki, de az ajtóra téve a kezem nem engedtem ki. Erősen toltam, ő pedig erősen rángatta.

- ERESSZ MÁR! – tépkedte az ajtót több s kevesebb sikerrel. Megragadtam a vállát, mire megfeszült. Magam felé akartam fordítani, de elcsapta a kezem.

- Ne! Ne érj most hozzám! – csattant fel frusztráltan – Per pillanat az utolsók között vagy, akiktől azt akarom, hogy most hozzámérjenek!! – pillantott fel rám idegesen de a könnyei végeláthatatlanul potyogtak. Én pedig elkomorodtam, érzelemmentesen meredtem rá, ő pedig másodpercek múlva realizálta, hogy mit is mondott.

– Narou –

- Minek?! – csattantam fel mire hátrahőkölt, de felnézve láttam a szemeiben, hogy fel is bátorodott a kis buzeráns.

- Mert meg akarom veled beszélni!

- Én meg nem akarok semmit sem veled megbeszélni – fordultam el, és a kézfejemmel letörölve a homlokomról az izzadtságot emelgettem tovább a súlyokat zavartalanul.

- De…

- Nem akarok, Naoki!! – szűrtem ki a fogaim közül, két emelés között, idegesen.

- De én igen!!

Egy mélyet sóhajtottam és megforgattam a szemeimet.

- Az isten verjen meg! Nem!!

Most nem. Nem fogok megtörni neki. Most biztos nem! Nem tudom kiverni a fejemből, amit mondott! „Ne érj már hozzám! Undorító!”. Összeszorítottam a fogaim, és csoda, hogy nem törtem össze a vasat a kezemben. Tudjátok, kire mondta, utoljára hogy az érintése undorító?!! ALEXANDERRE. Hát esküszöm, már ki vagyok az élettől! Menten lemegyek hídba és leszopom magam! Viccen kívül, talán ez esett a legrosszabbul tőle eddig. Kurva kiváltságosnak és geci menőnek és fontosnak éreztem magam, hogy az én érintéseimtől nem undorodik egy kicsit sem és, hogy csak mellettem marad meg hosszú távon. Erre mit kapok…? Ezt.

- Narou! – szólalt meg már sokadszorra Nem válaszoltam. Megunva ezt, odajött, és egész egyszerűen a mellkasomra ült. Fájdalmasan felnyekeregtem, és káromkodtam egy sort.

- Basszon meg az isten Naoki!! – dobtam magam melle a súlyokat, mert majdnem leszakadt a mellkasom. Nem, nem azért mert az öcsém, egy izomkolosszús, mert fél kézzel is elbírom, hanem mert nem ráült, vagy rácsücsült, hanem RÁVÁGÓDOTT BASSZAMEG.

- Beszéljük meg.

- Szállj már le rólam vagy nyakon baszlak!!

- Beszéljük meg.

- Megöllek Naoki!!

- Beszéljük meg!

- A kurva anyádat már szállj le rólam!!

- Ha megbeszéljük.

- Jó, faszom már!!

Erre egyből leszállt, én pedig felkecmeregtem a fekvőpadról, és egy törülközőt téve a nyakamba, megtöröltem vele az arcom.

- Akkor megbeszéljük?

- Nem.

- De azt mondtad!

- Hazudtam.

Erre hozzám vágta a kólámat, amit behoztam. Azaz konkrétan fejbebaszott vele. Idegesen hátrapillantottam a vállam fölött és láttam, ahogy mérgesen, de bűntudatosan néz rám.

- Kapd be a véreres néger faszt! – sziszegte felém epésen, mire csak elfordultam, de most a CD-m doboza repült a fejemnek. Kezd felbaszni.

- Nem undorodok az érintésedtől!

- Aha… persze – röhögtem fel hitetlenül.

- Tényleg nem!

- Mégis azt mondtad!

- Te is tudod miért! Ne baszakodjál már!

- LESZAROM!! – ripakodtam rá, szinte ordítottam, mire megszeppent – NEKEM ILYET NEM MONDHATSZ!! MÉG A KURVA GYÓGYSZER KIHAGYÁSOD MIATT SEM! HÁT GONDOLKOZZÁL MÁR! VAN FOGALMAD RÓLA HOGY KI VAGY? HMMM?!! TUDOD HOGY KI VAGY NEKEM?!! TŐLED EZT NEM VISELEM EL! HA EGY MATSUKO MONDTA VOLNA EZT, VAGY AKÁRKI MÁS, MAGASRÓL TOJTAM VOLNA RÁ! DE TŐLED EZT NEM VAGYOK HAJLANDÓ LENYELNI! – ordítottam.

- De hát… nem igaz, amit mondtam!! – emelte meg ő is a hangját, és közelebb lépve, megragadta a kezem, és a vállára tette – Látod?!!

Elrántottam onnan. Nem… ezt akkor sem. Ezt…ezt nem! Ezt akkor sem! Én ezt nem tudom csak így lenyelni. Tőle ezt nem. Faszom már az egészbe bele! Ráadásul…

- Titkolózol is – böktem oda epésen – Na, és azt hogy nyeljem le?! Hogy ezt látom?!! – ragadtam meg a csuklóját és felemeltem a kezét. Tiszta seb volt, szinte véres, mintha szanaszét sikálták volna kézmosásnál – MI EZ?! Miért nem mondod el nekem?! És a leveleket?! Ki a faszommal levelezgetsz annyira, hogy nekem nem árulhatod el NEKEM, hogy ki a geci az?!! – kiabáltam vele, a szemére hányva mindent kíméletlenül. És most leszartam, hogy esik neki. Nem szeretem őt bántani, de most nem érdekelt. Elhúzta a kezét, és félrenézett.

- Ezt nem mondhatom el… Miattad… A te érdekedben nem, értsd már meg!!

Megilletődve meredtem rá. Ezt nem hiszem el…

- Ezzel meg is beszéltük – csaptam a törülközőt a vállamra, és kivonultam az edzőteremből.