02. XLIII. Fejezet

– Dorian –

Hogy hogyan szereztem meg a hercegnő lakcímét? És, hogy e mellet mi a jó édes nénikétek térde kalácsát keresek most ott? Egyszerű! A lakcímét kérem szépen, báránykáim Tiffanytól szereztem meg, ugyanis elméletileg ő járt már nála tavaly, valamilyen iPhone ügyben. (Igaz, előtte sorozatban szétvertem mindenkit, míg eljutottam Tiffanyhoz, mert valahogy mindenki azt mondta nekem, hogy nem tudják, hol lakik... Ejnye-bejnye. Hazug kis faszcibálók.) Eltört az iPhoneja vagy mi a gecim volt? Vagy széttörték, és az én hercegnőm segített neki? Hmmm…Ja, valami ilyesmi. Bár nem annyira figyeltem rá, el voltam foglalva a tudattal, hogy megkaparintottam a tündérkém lakcímét. A második kérdésre válaszolva pedig, csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy jó címet kaptam. És, ha már itt vagyok, akkor be is látogatok nem? De. Én már csak ilyen udvarias ember vagyok.

- Nem, nem akarom, hogy itt legyél, menj el Dorian!!!! – nyomult neki az ajtónak kétségbeesetten. Rendkívül szórakoztató volt.

- Irgum-burgum, hercegnőm, hát nem is tanították meg neked, hogy a vendégeket tisztelni…. kell!! – kuncogtam fel, és itt egy nagy lendülettel kivágtam az ajtót, mire hátra esett, de az ajtó kinyílt. Ráérősen beléptem, és mélyen magamba szippantottam a ház illatát. Hercegnő illata van… meg valami más. De arra magasról tettem. Lepillantottam ott ült a padlón a szerelmem, az otthoni szerelésében, ami kimerült egy kis picsa gatyában, és egy szexi, vadító toppban. Azt a cicit látni kellett volna emberek… Sunyi vigyor kúszott a képemre, és a lábammal behajtottam az ajtót.

- Illik becsukni a látogató után az ajtót nem, hercegnőm? Na mindegy… becsukhatom magam után? – csak a szemébe hulló hajzuhataggal meredt a padlóra, de nem válaszolt nekem. Ennyire megijesztettem volna? De imádnivaló – Akkor becsukom! – csuktam is be, sőt még riglire is zártam. Na, erre már felkapta a fejét, és kétségbeesetten, könnyes szemmel meredt rám.

- Takarodj a házamból! – realizálta, hogy ja, éppen jöttem látogatni. Lebiggyesztettem a szám.

- De hát, csak most jöttem. Még maradni akarok!

- Nem viccelek Dorian!! – tápászkodott fel a földről – Takarodj, vagy hívom a rendőrséget!! – indult el a vezetékes telefonjuk felé, de meglepetésszerűen megragadtam a csuklóját és magamhoz rántva, hátulról megöleltem. Persze egyből vadul rángatózni kezdett, de nem ért el vele semmit.

- Én sem vicceltem. Maradni akarok – suttogtam a fülébe elborult hanggal, komoran – Nem vezetsz körbe a házban? Úgy illik – vigyorodtam el, majd őt ölelve a nappali felé terelgettem magunkat, ráérősen, majd ott bent, lehuppantam vele a kanapéra. Még mindig nem adta fel a rángatózást, ráadásul minden létező tetűnek elhordott. Nagyon… nagyon szórakoztató volt!

- Ne káromkodj ilyen cifrán, vagy ki fogom mosni szappannal a szádat – suttogtam velőtrázó hangon a fülébe, mire elhallgatott, és remegni kezdtem.

- Nagyon remegsz egyetlenem… Mi a baj? – nevettem a nyakába szórakozottan, majd a vállába fúrtam a fejem és mélyen beszippantottam az illatát – Annyira jó… - haraptam be az alsó ajkam, és a farkam a nadrágomban kezdett életre kelni. Amit érezhetett is, mert ismét rángatózni kezdett, de továbbra is erősen tartottam – Imádom azt a vadító illatodat… - nyaltam végig a nyak vonalát és az egyik kezem a derekára csúszott, ott is fogságba ejtve őt.

- Elég!! Elég Dorian! Kérlek! Menj el!!! – próbálkozott az elküldésemmel, több s kevesebb sikerrel.

- Hát, hogy ha ilyen szépen kéred akkoooor…..- gondolkoztam el – …Nem! – kuncogtam fel a végén, de ezzel csak azt értem el, hogy még jobban rángatózott – Olyan vagy most, mint egy csapdába esett nyuszi… - simítottam végig a derekán – Attól félsz hogy megeszlek? – suttogtam a fülébe – Ne legyünk ilyen türelmetlenek, egyetlenem… Még naggyooon, nagyon, nagyoooon sok időt fogunk együtt tölteni. Az első alkalmunkat nagyon emlékezetesre tervezem. Majd én kielégítelek, hidd el… Jobban, mint Matsuko, jobban mint bárki más ezen a kibaszott planétán.

- Miért csinálod ezt velem?! – éreztem rajta, hogy bekönnyezik. Annyira izgató volt. Nem tudom, hogy bírtam ki hogy abban a pillanatban nem ültettem rá a farkamra. A füléhez hajoltam.

- Mert azt hiszem, szerelmes vagyok beléd. Kezdesz nekem gecire fontos lenni, Nero. Túl fontos. Mindennél fontosabb.

Erre kővé dermedt, és belé fagyott a szó. Hát igen, csupa meglepetés vagyok.

- És nem tudom elviselni, hogy az a rohadék Silverman, meg a drogos, agresszív Matsuko is téged akar. Nem, egyszerűen mindig erre gondolok, mikor rájuk nézek, és kényszer érzek arra, hogy nyakon szúrjam őket a bicskámmal. És azt sem, hogy ők láttak meg előbb. Ez nem ér… Annyira igazságtalan az élet, én sokkal jobban szeretlek már most mindkettőnél. Sőt, a Silvia még csak nem is szeret téged! – fúrtam a vállába az arcom – Tudod, már nem is igazán érdekel, az a dolog, amiért alapból idejöttünk faterékkal. Csak TE érdekelsz. És addig nem nyugszok le, amíg nem leszel az enyém. És csakhogy tudd Nero… Nagyon, nagyon, de NAGYON kitartó vagyok. Ha kell, évtizedekig fogok a nyomodban járni, amíg meg nem adod magad nekem. És meg fogod adni. Előbb utóbb biztos. Mert belátod, hogy jobbat érdemelsz, mint Matsuko.

- Halvány lila gőzöd sincs róla, mit érdemlek!! – vágott vissza elszántan – És aki szerelmes a másikba, az nem így mutatja ki!!

- Az én szerelmem különleges. Hozzá tartozik az imásomhoz.

- A faszt! Nem vagy te belém szerelmes!! Csak meg akarsz baszni, mint minden undorító féreg, aki eddig bepróbálkozott!! – kiabált velem, kikelve magából.

- Óóóh nem, nem. Persze, természetesen a puncid is jobban kell bármi másnál – csúsztattam le a kezem a picsa gatyáján ODA, mire ledermedt, majd ismételten vergődni kezdett a karjaim között, mindennek elhordva, de befogtam a száját – Ne kérdőjelezd meg a szeretetem. Azt nem szeretem. Rosszul esik. És ne akard, hogy valami rosszul essen nekem hercegnőm, mert azzal nem jársz jól – engedtem el durván – Na remek! – tértem vissza a szokásos róka vigyoromhoz – Most nézd meg, miket ki nem hoztál belőlem, ejnye-bejnye! – álltam fel a kanapéról, rámutatva az ágyékomra, ahol a farmerom eléggé dudorodott és Nerot eleresztettem – Most sajnos mennem kell, mert idő van. Fater vár valami kis szaftos üggyel otthon, kár hogy nem maradhatok vacsorára, szívesen megkóstoltam volna a főztödet – kuncogtam egyet gúnyosan, majd leguggoltam hozzá. Megragadva a vállam hevesen ellökött magától, de odakapva, két kezembe fogva a csuklóját, közel hajoltam, a másik kezemmel satuba fogtam az arcát és megcsókoltam. Szinte érezem, ahogy megkövül. Ám amikor végignyaltam az alsó ajkát (nem a bejutásért, csak úgy) akkor már eljutott az agyáig az információ, hogy mit is művelek, és hevesen ellökött magától, majd lekevert nekem egy jó nagy pofont.

- Áucs… - vigyorodtam el, és megnyaltam a szám szélét. Na ettől már kicsattant.

- TAKARODJ INNEN!!!

Erre felkuncogtam, és még lopva loptam tőle egy arcra puszit is, és gyorsan a bejárati ajtóhoz szökkentem, és pillanatokon belül, kint voltam rajta. Konkrétan rögtön utánam, egy kemény tárgy csapódhatott az ajtónak. Dikk. A kis heves. Ez le akarta verni a fejem valamivel. Nem is értem miért. Még utoljára visszadugtam a fejem az ajtón, és pimaszul kinyújtottam rá a nyelvem, majd mielőtt újra hozzám vághatott volna valami keményet, elszivárogtam.

– Mimoza –

Épp a zuhanyzó alatt álldogáltam, mint fasz a lakodalomban, és próbáltam teljesen lemosni magamról a vért meg minden ilyet, (ja, mert kikarmolta a hátam) meg a fenekemet is megmosni. Annyira geci fura amikor benned mennek el… Főleg mikor a fenekedbe. Áááh. Körülbelül háromnegyed óráig tartott a lecsutakolásom, mert már Rayne siettettet mert hogy ő is akar menni. Na igen, én vagyok itt a lány, de Rayne fürdik körülbelül 1 órán keresztül! Esküszöm kíváncsi vagyok, mit csinálhat ennyi ideig, hiszen kiverni nem verheti ki, mert most szexeltünk. És ha megint állna neki, valószínűleg nem kiverné, hanem behívna a zuhanyzóba, és kielégítené magát rendesen…….. ÚRISTEN. Mióta beszélek a szexről ennyire általános módon?! Félre ne értsetek, még mindig nem szeretek róla nyilvánosan beszélni, kimutatni sem a szexuális dolgokat, és nagyon, nagyon zavarba ejtő nekem ez az egész, főleg Rayneval, mert ahhh nagyon szeretem, de fel tudjátok fogni, hogy egy éve MÉG CSAK BARÁTOK VOLTUNK?! Egy kibaszott éve még azt sem tudtam, hogy szerelmes belém! Még azt sem tudtam, hogy ÉN az vagyok belé! Most pedig komolyan azt ecsetelgetem, hogy éppen szexeltünk?! Egy kibaszott éve vártam Neruci érkezését, mint kisgyerek a karácsonyt, és most már 1 éve itt van! Egy kibaszott éve, minden egyes iskolai utamat megkeserítették a Silverman ikrek, az örökös piszkálódásaikkal (már kilencediktől ezt csinálták), most meg nyáron velük voltam strandon?!! Eddig Sasuke Matsukoval körülbelül 5 mondatot beszéltem, mert csak úgy ismertem, hogy Rayne haverja, most meg a legjobb barátnőm pasija?!! MI A JÓ ISTEN TÖRTÉNT EGY ÉV ALATT??!! EGY ÉVE MÉG CRUSADERNEK SZÓLITOTTAM RAYNET!! Na jó, ez nekem magas. Hahaha… szó szerint. Hisz Rayne magas… értitek?! Na jó, hagyjuk a szópoénokat. Na jóóóó, még egyet! Utolsót! Tudjátok, hogy hívják, mikor angol lovagokat mészárolnak le? Szőrtelenítés…. TUDOM, HOGY POÉNOS VAGYOK.

Kb. 1 és fél óra múlva Raynus is szándékozott kivánszorogni a fürdőből. Tisztán, üdén….meztelenül.

- Segítesz nekem? – kutakodott a bokszeres fiókjában.

- Mit? – pislogtam nagyokat.

- Összepakolni.

- Nem tudsz egyedül?

- De, csak lusta vagyok – vigyorgott rám sunyin, én pedig egy morcos pocok pofit villantottam Őfelsége felé. Aha… Azt akarja, hogy pakoljak helyette. De a vicc… hogy én is lusta vagyok. Szóval a pakolás az úgy nézett ki, hogy leraktuk Rayne bőröndjét az ágy szélére, leültünk a két oldalára, és megbeszéltünk, hogy mit kéne vinnie. Kicsit vitáztunk, mert ő akarta vinni a fekete sweaterjét, aminek a közepén egy tök menő korona van, de én meg a nagy, kötött pulcsiját akartam berakatni, de rám fintorgott, mondván abba csak a családja láthatja. Így megegyeztünk, és eldöntöttük hogy hozhatja a koronásat, de egy másik kötöttet is hoznia kell. Aztán csöves sapkát is beterveztünk rakni, de a legvégére lezárta az egészet annyival, hogy berak engem a bőröndbe, és kész a csomagja. Mert hogy úgyis beférek oda. Aztán én erre geci kíváncsi voltam, és bemásztam a bőröndbe. Kajra belefértem!! Aztán nem engedett ki belőle, becipzározta meg minden. De csak kintről röhögött, és elkezdte húzni a bőröndöt a földön meg minden, mikor én benne ültem, és dobálgatta. Szadista állat. Mi a faszért nem szerelnek ilyenekre BENTRE IS CIPZÁRT?! Már értem milyen lehet szegény ruháknak. Szerintem minden ruha klausztrofóbiás. De ja, a pakolásból nem igazán lett semmi.

– Narou –

Annyira kurva jól néz ki az a ruha! Pedig nem sűrűn mondok ilyet ruhára elhihetitek. Igaz, hogy az öcsém konkrétan fél percig folyamatosan bámult rám a „akkorát süllyedtél a szememben, mint még soha, úristen milyen bátyám van, csak haljon már meg, mi ezaz ember, hát mindig csalódni kell benne, ennyit az ígéreteidről te utolsó geci, hogy fulladnál bele az első WC-be, amit meglátsz, te fasszopó” tekintetével. De azt kell mondanom, hogy megérte! De ruhát még ti se láthatjátok, majd a keringő napján! Ritka jól néz ki, elhihetitek! De Nerucin még jobban fog mutatni. Éppen kivételesen jókedvvel (!) miután leraktam a telefont, mentem ki a szobámból, mondván milyen szép az élet, hát láthatom majd Nero cicijeit a keringőn, ám mikor a fürdő előtt elhaladtam, sírás hallattszódott ki. Na most vagy a zuhany romlott el, vagy az öcsém sír úgy, mint egy zuhany. Résnyire nyitottam az ajtót, és láttam, ahogyan a mosdókagyló mellett egy levél pihen, Naoki pedig szappanos súrolókefével dörzsöli a kezét a forró víz alatt (gőzölgött) és közben úgy bőg, mint még soha. Az íriszem tűhegynyire szűkült, nyelni se bírtam. Két döntés állt az orrom előtt, vagy benyitok és halálra verem, amiért ezt teszi magával, vagy hagyom most. Nem tudom miért, de becsuktam inkább az ajtót, és összeszorítottam a szemem. Én ezt nem nézem végig. Annyira elmondhatatlanul dühös voltam!! Hogy a francba segítsek rajta, ha el se mondja, hogy mi a baja?!! Ha meg a kurva leveleihez nyúlok, akár csak véletlenül is, hisztérikus rohamokat kap!! Mi a jó anyámat csináljak, hogy Naoki ne súrolja le azt a maradék bőrt is a kezéről?!! A tenyerembe temettem az arcom és leguggoltam a fürdő mellé.