– Sasuke –
Nagyban
pötyögök a telefonomon, az egyik régi külföldi barátommal beszélgetve (ő is
éppen nyaral a családjával, csak ő a trópusi szigeteken. Diananak hívják, de
még csak 16 éves), és mikor a sikításra felkapom a fejem, mit látok?? Hát nem
azt, hogy Narou Neroval a karjaiban rohan be a vízbe, és beledobja? ……..
Mindjárt felkoncolok valakit.
- Fúúúúúh – söpörte ki a haját az
arcából Nero, mikor feljött a víz alól és kigáncsolva az említett Silvermant,
az belezakózott a vízbe, majd rám nézett, ki a partra, és hátrahőkölt a
tekintetemtől, amivel most vizslattam őket. Kikászálódva a vízből, hozzám
sietett és levágta magát mellém a törülközőre. Lezártam a telefonom.
- Most miért zárod le? – nézett
rám mérgesen.
- Miért ne zárnám le?
- Kivel beszélgetsz?
- Dianaval – mondtam meg az
őszintét.
- Azzal a 16 éves gazdag
kiscsajjal? – hőbörgött.
- Most mit feszülsz? Azt hiszed,
meg akarom húzni vagy mi? Már ne is haragudj, de tegnap vagy húszszor
elmondtam, ha nem többször, hogy nem! Nem akarom! Nem is az esetem.
Erre csak karba fonta a kezét és
cuppogott egyet.
- De ha ennyire akarod, megnézheted
– nyomtam a kezébe az iPhonom, amit vonakodva el is fogadott, felnyitotta a
zárat (ő tudja a kódot, anyám születési dátuma az) és elkezdte olvasgatni, de
gyorsan végzett, mert körülbelül öt perce írt rám. Végigpörgette, majd
visszaadta.
- Látod?
Erre csak morcosan bólintott
egyet. Én pedig elfordultam.
- Diana engem nem kap fel, és nem
hajigál bele a vízbe – utaltam flegmán, és gúnyosan vigyorogva az előző kis akcióra,
és felnyitottam a sörömet.
- Sasukeee – nézett rám szenvedve
– Hagyd abba, jó? Úgy beszélsz, mintha én akartam volna, hogy kapjon fel!
- Kapaszkodtál belé.
- Mert nem akartam, hogy leessek!!
Erre csak vállat vontam, ő pedig
egy nagyot sóhajtott, és kivéve a kezemből a sör, odahajolva hozzám,
megcsókolt.
- Ez mi volt? – néztem rá
komoran.
- Bocsánat puszi – nézett rám ő
meg kiskutya szemekkel.
- Övön aluli ütés volt – ráztam
meg a fejem, és a szám sarkában aprócska ideg összehúzódás volt fellelhető. Na
jó… elmosolyodtam. Egy kicsit. Ahogy ezt észrevette, ő is kivirult, és még
szájon puszilt vagy hússzor, aztán a nyakamba is. Csóri csak örömködni akart,
de…. – Nero, ha ezt csinálod…– sóhajtottam fel és megfogva az állát lefelé
irányítottam a fejét, ODA. A férfiasságom mozgolódni kezdett, mire láttam, hogy
pír szökik az arcára.
- Bocsi – motyogott.
- Na, gyere. Veszek neked gyrost,
láttam, hogy van – álltam fel a törülközőről, ő pedig vigyorogva követett, és a
kezét észrevétlenül az enyémbe csúsztatta, és összekulcsolta az ujjainkat, így
oldalogtunk az eredeti görög gyrosos standhoz. Közben minden férfi megbámulta
Nerot természetesen. Idegesített. Esküszöm, következőleg hosszú nadrágba jön a partra…
Elmondása szerint, engem meg a lányok bámulnak meg, ezért is húzódott közelebb
hozzám. Odaérve vettem neki egy gyrost pitában, aztán Nero leállt görögül cseverészni
a gyrosos hapekkal!!
- Nem értettem belőle semmit –
állapítottam meg, mikor eljöttünk a standtól.
- Meg is lepődnék ha értettél
volna belőle akármit is – nevetett fel, és a pitának a tetejét tunkolta bele a
szószba – Kérsz? – tartotta felém, én pedig ahelyett, hogy leharaptam volna a
szószos részét, a fogaimmal, egyszerűen kihúztam az ujjai közül, és megettem az
egészet.
- Hééééé! – háborodott fel.
- Neked ott az egész –
vigyorodtam el gonoszul.
- Pffff – vágott tettetett flegma
fejet – Ha rajtad múlik, abból se fogok sokat enni!
Ezután Nero kérésére végig
kellett járkálni a boltokat, mondván neki napszemüveg kell, mert elfelejtett
hozni. Vettem neki egyet. És tudjátok mi volt a part legvégében? ÉKSZERÉSZ.
Beszartok, de egy elég elit ékszerész volt a part legvégében. Pontosan egy Imelda stand. Elég furcsának találtam,
szóval bementem tudakolódni, addig megparancsoltam Neronak, hogy álljon ott, és
ha odamegy hozzá egy fiú, rúgja le a tojásait. Végül kiderült, hogy reklámként
vannak kint a parton, és fél áron adják most a nyakláncokat, marketing
céljából. Éppen mentem volna ki, mint aki jól végezte dolgát, amíg meg nem
pillantottam egy nyakláncot. Arany lánc volt, két gyémántkővel a medáljában.
Mikor kiértem a kis rögtönzött
Imeldából, láttam, ahogy Nero mellett egy csávó állt. A barátnőm szigorúan
előre nézve a telefonját nyomkodja, másik kezében a gyros, mellette a gyerek
pedig, magasról leszarva, hogy Nero nem válaszol neki, megállás nélkül a nevét
kérdezgeti a facebookjához.
- Rozalindának nincs facebookja –
léptem oda. Nero értetlenül nézett rám, amolyan „Miért pont Rozalinda?” fejjel.
- De hát ott van a kezében, látom
a képernyő…
- MONDOM, NINCS FACEBOOKJA!!
TAKARODJ!!! – ordítottam rá hirtelen, mire hátrahőkölt, és egyből elhúzta a
csíkot.
- Kicsit durva voltál vele –
húzta a száját.
- Nem. Durvábbnak kellett volna
lennem – néztem le még utólag, majd előhúztam a fürdőnadrágom zsebéből a
nyakláncot. Nero mikor meglátta, kis híján szívrohamot kapott.
- Úristen – kapta a szája elé a
kezét – Ez egy ajándék? Miért? Mire kapom? A szülinapom csak októberben lesz!
- Nem. Ez nem ajándék. Ez a
nyakörved, amiről beszéltem. Vettem volna neked igazi, kutyanyakörvet is, de
akkor elég hülyén néznének rád az utcán, engem meg elvinnének a hatóságok. Na.
Fordulj meg, had adjam rád.
- Fel tudom venni magamtól is.
Erre elsötétült fejjel mélyen a
szemeibe néztem.
Azt mondtam, fordulj… meg!
Kissé megremegett.
- Oké… - nyelt egyet, és hátat
fordított nekem, én meg előre nyúlva, a nyakába akasztottam, majd
belecsókoltam. Felsóhajtott.
- Itt vannak a nyomaim –
simítottam végig a lila foltokon, a nyakán.
- Ott is lesznek még egy darabig…
- nyögte erőtlenül.
- Hála a jó istennek – kuncogtam,
mire próbált a fenekével ellökni magától.
- Sasuke… a parton vagyunk!
Néznek minket!
- Nézzenek… azért van a szemük.
- Kérlekh…
- Rendben. De ezt majd még
bepótoljuk – hajoltam el, és megfogva a kezét, visszavezettem a többiekhez.
- Gyaaaaaaaaaaaaa – rohant egyből
nekünk Mimoza – Az honnan van? És az?? – bökött Nero nyakára, majd a kezébe,
amiben még mindig ott volt a gyros.
- Ezt – mutatta fel a gyrost – Az
egyik közeli standnál vettük, és ezt – mutatott a nyakára – Sasukétól kaptam, a
part végén valami menő ékszerboltból.
- Én is akarok, én is akarok! –
pattogott megállás nélkül.
- Jó, majd benézünk abba az
ékszerboltba – simogatta meg a fejét Rayne.
- Mi? Nem! – nézett rá
értetlenül, amolyan „Miről beszélsz?!” fejjel a barátnője – Nekem a gyros kell!
És Rayne nemes egyszerűséggel
ismét elvitte megetetni a csaját, mi meg Neroval letelepedtünk a partra. Azaz…
Én a napágyon, a napernyő alatt, ittam a sörömet, ő meg a napon feküdt és
napozott. Mellettem meg ott ült Silverman #1.
- Látod Matsuko ezeket a bomba
nőket? – kezdett el cukkolni, és egy random csajra mutatott, aki vörös, tangás bikiniben
rázta magát előttünk.
- Végre nem engem tartasz bomba nőnek!
– kiáltott oda nekünk Nero.
- Mert te atombomba nő vagy! –
adta meg az ésszerű válaszát, én meg nemes egyszerűséggel rá akartam önteni a
sörét, mikor ivott, megbiccentve a doboz alját, de szerencsésen kikerülte.
- Korábban kell felkelned, ha
engem akarsz megszívatni! – húzta ki magát büszkén, mire elvigyorodtam, és
kilöktem a kezéből a sörét, mikor emelte volna a szájához – Szopjál faszt,
Matsuko! – nézett rám idegesen, majd szomorúan a homokba ömlött sörére, és
kibontotta a következőt. Nem telt bele két perc, és Nerot megint betalálta egy
srác. Elméletileg csak útbaigazítást kért, de ugyan már!! Eltévedni a parton, és
odamenni egy napozó lányhoz „útbaigazítást” kérni?! Ósdi trükk, ezt körülbelül
négy éve sütöttem el utoljára.
- Pff… Szánalom – néztem le a
csávót, majd idegesen Nerora meredtem – Mondtam, hogy ne vegyen fel ilyen
hívogató bikinit, erre csak nem, felvett?! Faszomat már…- fortyogtam.
- Figyelj Matsuko, hogy ha ennyi
gondod van egy ilyen atombomba csajjal, nyugodtan átveszem én – vigyorgott
kajánul az a nyomorék.
- Csak szeretnéd, Silverman – és
ezzel magam mellé nyúlva, felnyaláboltam a tenyerembe egy marék homokot, és a
képébe vágtam.
- KINYIRLAK MATSUKO! – pattant
fel, kisöpörve az arcából a homokot, és ő is maga mellé nyúlt egy marék
homokért, én meg felröhögtem, és felpattanva a napágyról kikerültem a
támadását, de már fogta is a következő marékkal, én pedig egész egyszerűen a
vízbe rohantam, ő meg utánam, és megállás nélkül kaptam a homokot. Egy se
talált, kivéve az utolsó, az a hajamon csattant. Felröhögtem.
- Na, egy legalább célba ért
Silverman – és belehajolva a vízbe, kiöblítettem a hajamból. Mikor pedig
közelebb jött az a gedvadék, a víz alá nyúlva, fogtam a kezemmel egy kis
latyakot a víz aljáról, és neki vágtam.
- Gyerekes vagy Matsuko!! –
öblítette le ő is a mellkasáról a cuccot, majd hirtelen ő is a víz alá nyúlt,
és az arcomba vágta.
- Kihívás elfogadva – nyúltam én
is ismét a víz alá, miközben leöblítettem az arcom.
– Mimoza –
- Hmmm –
hümmögtem jóízűen, mikor Rayne nyakában ülve, majszolgattam a gyrost.
- Ha lehet, ne edd le a hajam –
pillantott föl rám mosolyogva.
- Nem szándékoztam – nyaltam le
az ujjaimról a szószt, mire elkapta a tekintetét – Gyaaaaa – ocsúdtam föl –
Milyen magasan vagyok! – néztem körbe – A világ magasan sokkal másabb, mint 152
centi magasból! – ámuldoztam – Érzem a hegyi levegőt – szippantottam bele a
levegőbe.
- Ez szerintem azé a kisgyereké,
akit éppen most pelenkáz az anyja a parton – fordult fintorogva a bekakilt
gyerek felé.
- Az is lehet – gondolkodtam el –
Ki tudja, hogy a hegyi kecskéknek milyen az ürülékének a szaga. Lehet hogy
hasonló, mint a babáké!
- Inkább egyél – rázta meg a
fejét lemondó vigyorral, én meg vállat vontam és ettem tovább. Mikor odaértünk
vissza a többiekhez, láttuk, ahogy Sasuke és Narou egymásnak vágják a sarat a vízben,
meg közben bunyóznak. De nem úgy, ahogy szoktak. Nevettek.
- Szívmelengető, nemde? – vágtam
meghatódott fejet – Legalább olyan melengető, mint Naoki háta – biccentettem az
említett srác felé, aki nagyon dizájnosan, hasra fekve bealudt a napon, és a
hátát kezdte megfogni a nap. Azt hittem direkt ez volt a célja, szóval nem
keltettem fel.
- Ne bízd el magad, mindjárt újra
ölni fogják egymást.
Nagyon sóhajtottam.
- Jogos – húztam a szám – Vigyél
Nerucihoz! – mutattam az éppen napozó barátosnémra.
- Nem vagyok a lovad – rázta meg
a fejét a colos, akinek a nyakába ültem.
- Deee igen, egy igazi paripa
vagy!
- Paripának a kiherélt lovat
nevezik – pillantott föl rám.
- Oh… - pislogtam nagyokat. Ezt
nem tudtam. Ez a jó, ha valakinek okos, és realista barátja van, mint nekem
Rayne – Gyóóó de szeretem! – pusziltam meg a fejét, mire jutalomból odaügetett
(nem szó szerint) Nerohoz.
A strand további része valahogy
úgy telt, hogy…
- Én és Nero, térdig bementünk a
vízbe, és tengeri állatokat kerestünk, mert én mindenképpen látni akartam
egyet. Találtunk is egy kis medúzát, körülbelül három centis, ha lehetett de
Nerucinak megcsípte a mutatóujját, mikor piszkálgatta, így Nero és az én utam,
az elsősegélyhez vezetett, ahol ellátták az ujját, egy negyed óra alatt.
- Én Rayne nyakába töltöttem a
legtöbb időt, eszméletlenül élveztem, hogy végre magas lehetek. A vízbe is úgy
mentem be, és rájöttem, hogy Raynenak geci menő élete van 190 valahány
centisen.
- Naoki aludt.
- Sasuke és Narou bunyóztak még
párat, bár az egyik akkor volt, mikor Narou fel akarta venni, Nerot a nyakába a
vízben, de Sasuke egész egyszerűen kilökte őt Nero alól, így szegény barátnőm a
vízbe esett VOLNA, ha Rayne nem kapja el. Hős. Egy kurva hős, nem? De.
- Én elvesztem egy napközis
csoportban, a magasságom miatt, és az egyik tanár vitt vissza, kézen fogva
Raynehoz, aki az egész partot felforgatta értem. Ezért kaptam egy hot dogot.
- Naoki még mindig aludt.
- Nero és én napoztunk. Őt
megfogta a nap. És engem is egy kicsit, most már egy fél árnyalattal sötétebb a
bőröm, de inkább leégtem. De nem én jártam a legrosszabbul. De ez még túl
korai.
- Mikor Narou napozott a parton,
én naptejjel egy dákót rajzoltam a hátára. Megkergetett, de mikor egy nagy,
dagadt csávó mögé bújtam, ő visszaverődött a hasáról. Kiröhögtem.
- Raynen, a nap miatt, egyre
jobban látszódtak a szeplők. Fangörcsöt kaptam, de Nero is, mert Sasun is
elkezdtek látszani a napozás miatt, de halványan, nem annyira, mint Raynen.
- Sasuke és Nero egy röpke vitát
folytattak le, arról hogy Nerot már negyedszerre találta be csávó, Sasukét meg
háromszor csaj. Így nézett ki kb;
„- Ezért! Ezért mondtam, hogy ne vedd fel ezt a bikinit! Geci szexi, de
csak nekem kéne látnom!!
- Mert téged nem bámulnak meg a kurvák – bökte oda Nero.
- Én akkor pólóba fürödjek vagy mi? – rivallt rá Sasuke.
- Én akkor nadrágba, vagy mi?! – kontrázott a barátosném.”
Aztán kezdett lemenni a nap. Geci
szép volt amúgy. És Naoki is felvánszorgott végre a fekhelyéről. Nos… az
állapotához, csak annyit fűznék hozzá, hogy…. Áuh.
- Mhm… - nyújtózkodott ki macskásan,
majd felült, csámcsogva körbenézett – Az egész napot átaludtam? – biggyesztette
le a száját, és meg akarta vakarni a hátát. Na mikor hozzáért, szinte
halálordítást hallatott – MI A KURVA ANYÁM?!!! – vette el onnan egyből a kezét,
és bekönnyezve pislantott hátra. A háta, a válla, és a lapockája olyan szinten
vörös volt… Fájt ránézni. Paradicsom vörös volt, és néhol hólyagok jöttek ki,
nagyon… áuh. Ráadásul az orrát és az arccsontját is megfogta a nap, ott is
tiszta vörös volt neki, de nem annyira, mint a háta. És itt következett a
hiszti.
Először is lekiabálta a bátyját,
hogy miért nem szólt, hogy kenje be a hátát, vagy ha már nem is szólt,
felkelthette volna vagy akár, felé rakhatott volna egy napernyőt, hogy ne
lehessen tojást sütni a hátán. Aztán hogy ő nem ül be a kocsiba. Mert az ülés
hozzá fog érni, és a pólóját se akarta felvenni, ugyanezért. Kis híján elsírta
magát, amit meg is értek, még sohase láttam ilyen mértékű leégést… Harmadszorra
is áuuh. Ráadásul gondolom az ő hófehér bőre érzékenyebb. Én is leégtem, pedig
én csak tíz percet feküdtem a napon, ez meg konkrétan reggeltől estig.
Kérleltük, vigasztaltuk, azaz én és Nero, a végén még Rayne is beszállt, hogy
majd bekenik valahol, de álljon fel, ne üljön ott a homokba stb.
- Naaa… Naoki – guggolt le hozzá
Nero.
- Nem! – rázta meg a fejét, és
félrenézett – Nem! Nem tudok beülni! Nem megy! Sóhajtva egymásra néztünk, és
agyalni kezdtünk, hogyan vihetnénk be Naokit az autóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése