– Rayne –
-
Na, mi volt az öregnél?! – kérdezte Narou egyből felpattanva a kanapéról,
amikor becsörtettünk mind a lakásba.
- Inkább nekem volna egy
kérdésem! Mit keresett odakint Dorian? – kérdeztem az említettre mutatva, aki
felugrott a kanapéra és becsavarta magát az ottani pokrócba és azonnal valami
forró italt követelt, aztán akkorát tüsszentett, hogy kis híján megsüketültem.
- Csak! Mert nem hagyott
bennünket TV-zni! – fonta karba a kezét Narou.
- Mindegy – legyintettem
sóhajtva.
- Ezt még megbánjátok, ti rohadt
Silvermanek! – szólalt fel bosszúsan Dorian a pokróc alól.
- Persze, persze – legyintett
Narou – Na!? Mi a faszom volt, mondjátok már!!
- Én nyertem meg a póóókeeeert –
ujjongott Nero győztesen, mire csak megforgattam a szemeimet.
- Igen, olyan ügyes volt! Simán
lekörözött mindenkit! Egyszerűen fantasztikus – sipákolt Jonathan, aki nem
győzte dicsérni a csajt.
- Mi vaaan?! – értetlenkedett
Silverman #1.
- Az én hercegnőm a legügyesebb –
vigyorgott Dorian, miközben megkapta a bátyja által készített meleg kakaóját.
- Azaz, az enyém – kontárkodott
bele Sasuke.
- Én meg ettem sok koktél virslit,
kibaszott fincsik voltak – állt Mimoza csillogó szemekkel Narou elé.
- Mi van?! Neeem, engem a tények
érdekelnek! – tolta félre a csajomat ez a buzerátor.
- Jha, hát érdekelhet továbbra
is, mert a pasas semmit sem tudott – vontam meg a vállam.
- MI VAN?! – kiabált, mint egy
idióta.
- Ne ordíts, mert elegem van! Nem
elég, hogy vesztettem pókerben, de ráadásul felesleges volt ez a kibaszott
kiruccanás is! – dühöngtem – Nero, lesz ma vacsora? – fordultam a csaj felé,
aki lerúgta magáról a bakancsot.
- Nem! – jelentette ki és
lehuppant a kanapéra – Rendeljetek pizzát!
- Uh-uh, pizza, pizza, pizza,
pizza, pizzaaa!! – pörgött be egyből az én kis tigrisem – Nekem hamburgert is
rendelj – fordult felém és lábujjhegyre állt, én lehajoltam, nyomott egy puszit
az arcomra és leült Nero mellé, majd hangosan tárgyalni kezdték, hogy melyik
mesét nézzék. Sóhajtva megráztam a fejem, és amíg Sasuke a faterejának adta át
az infókat, Jonathan a laptopján üzletemberkedett és közben telefonálgatott,
Naoki leült Neroék mellé, Stefan meg az öccsét ápolta, addig Narou engem
boldogított.
- Hogy érted, hogy nem tudott
semmit??!! – követett a konyhába, ahol éppen a pizzás papírt kerestem a
hűtőszekrény tetején. Találtam ezer félét, de egyik se az volt, ahonnan
rendelni szoktunk.
- Úgy, hogy annyit tudott,
amennyit mi! Szerintem csak egy jót akart játszani és, ha nyer, akkor jól
lehúzni bennünket. Csak hát, nem jött össze neki!
- Komolyan??!! Gyere le jó isten
– ült le egy székre a sebhelyes.
- Végre meg van – találtam meg a
szórólapot, aztán felkaptam egy alkoholos filcet és indultam kérdező körútra.
Kezdtem Narouval.
- Neked milyen pizza kell, te
fasz?
- BBQ-s – közölte, én pedig
beikszeltem, aztán kivonultam a szokásosan a teraszon telefonáló spanomhoz.
Neki hawaii pizza kellett. Stefannak Mexikói, Doriannak görög, Jonathannak
valami túl bonyolult, amit kurvára nem tudtam megjegyezni, szóval neki külön
kell rendelnie. Naokinak baconos kellett, aztán végül odaléptem a két lányhoz,
akik a Jégvarázs első dalát
énekelték…
- Bírhatatlan hóban-fagyban jégcsákányod jááár méég! Be kell, hogy lásd
már nem vagy más, csak egy ázott-fázott áárnyéék.. Hát szúrj oda most! Jó ez
így! Együtt dobban minden szív, munkánk ettől intenzív! Meg sem látod tán, hogy
jéggé fagytál máár! Jön a jég! Meg a hó! Jön a jég! Meg a hó! Jééég.. Hó!
Felemel, letaszít, besegít, árt! Mind, aki neki ment, pórul járt! Gyönyörű jég!
Iszonyú jég! Uralod a lelkünk rég! Bírhatatlan hóban-fagyban jégcsákányod jááár
méég! Be kell, hogy lásd már nem vagy más, csak egy ázott-fázott áárnyéék..
Szúrj oda most! Jó ez így! Együtt dobban minden szív, és rég elvesztett harcot
vív… Meg sem látod tán, hogy jéggé fagytáál máááár…! – énekelték ezt
mélyített hangon, komor fejjel és még az ökölbe szorított kezeikkel is úgy
hadonásztak, mint, akik a mesében éppen vágják a jeget a többi emberrel.
- Jól van, jéggé fagyottak,
nektek mi kell? – kérdeztem őket, miután türelmesen végig vártam, hogy lemenjen
a nóta.
- Nekem egy húsimádó és egy hambi
is! – szólt oda nekem Mimi, felém sem fordulva.
- Nekem pedig egy gyrosos és
rántott sajt rizzsel – Nero sem vette le a szemét a TV-ről, így csak sóhajtva
beikszeltem az ő pizzájukat meg azt a kis pluszt is. Aztán, amikor a kezembe
vettem a telefont, Jonathan szólt, hogy ma este még se akar olyan különleges
kaját, így most csak egy sima tenger gyümölcsei pizzát kér. És, hogy én milyet
rendeltem magamnak? Sima mezei sonkás-kukoricásat. Az a legjobb!
- Na – talált be haverom is végre
a házba – Faterék holnap délelőtt elhozzák a rendőrruháinkat, a hamis
személyiket plusz ugye a verdákat. Aztán mehetünk is a börtönbe mindannyian.
Persze a csajok és Naoki a kocsit fogják őrizni – bökött a Jégvarázs mesét
nézők felé. Az utóbbi említett felénk kapta a fejét.
- Én miért vagyok mindig kihagyva
mindenből? – horkantott fel Naoki.
- Mert nem hinném, hogy bárki is
bevenné, hogy a te kis csöves fejedhez egy képzett rendőr lélek jár – morogta
oda neki Stefan, mire Naoki csak kinyújtotta rá a nyelvét.
- Hékás! Csak én mondhatom rá,
hogy csöves! – hőbörgött Narou – Naoki, a te nyegle tested és csöves fejed
lebuktatna minket! – fordult az öccse felé.
- Mert Jonathan homár kinézete
nem áruló… - nézte le Nao a bátyját, mire egyöntetűen a díszbuzi felé
fordultunk.
- Mi van? – kérdezte ijedten, mintha
azt hitte volna, hogy épp bántani akarjuk közös erővel.
- Akkor ő is a kocsiban marad –
jelentettem ki.
- Egyébként Silverman, a te
drogos, sebhelyes, bevert pofád sem valami hiteles – kontrázott Sasuke is.
- És?! Majd azt mondjuk, hogy az
utóbbi küldetésen szereztem! Nem fogtok megint lerázni, úgy, mint ma –
mutogatott rám meg haveromra felváltva.
– Nero –
Másnap
kicsit korábban keltünk. Most jó fej voltam és tekintve a mai nehéz napra,
mindenkinek csináltam reggelit. De csak azt! Elmosogatni, már senki után nem
vagyok hajlandó. Nem is tettem meg, jelenleg most kb. kiömlik a mosogatóból a
sok mosatlan. De leszarom. Rayne mellékesen megjegyezte, hogy fel fog tenni egy
hirdetést, miszerint egy bejárónő keresetik ide. Hát felőlem, legalább nem kell
csinálnom semmi ilyen csicska dolgot…
Délelőtt fél 10-re meg is
érkezett az összes fater, mind a három járgánnyal és az összes ruhával, meg a
hamis személyigazolványokkal. Eléggé vicces volt a fiúk neve…
Sasu: Steve Bennett.
Rayne: Carl Jonshon.
Narou: Frank Laseyrobe. (Itt
olyat nevettem… FRANK!!)
Naoki: Harry Laseyrobe.
(Megmaradt az ikrekhez méltó vezetéknév.)
Dorian: Justin Gilbert.
Stefan: Angelo Gilbert.
Jonathan: Lesley Freese. (Igazi
buzis név…)
Mimi Melody Dansleciel lett, én
pedig Elenor Holloway.
- De én nem akarok Justin lenni!
– hisztizett Dorian orrhangon, mert tegnap este sikeresen megfázott, tök piros
volt az orra – Erről mindig Justin Bieber jut az eszembe!
- Igazad van, a Rudolph sokkal
jobb lett volna – biccentett Scott gonoszkásan, Dorian vörösre fújt orrára.
- Nem csak Bieber fut Justin
néven… Ott van Timberlake is. Az a híres atléta, Justin Gatlin, meg az a
színész is, Justin Bartha… - próbálta a bátyja vigasztalni.
- Te könnyen beszélsz, neked
bezzeg olasz neved lett! – pufogott továbbra is a beteg gyermek.
- Neked legalább nem Lesley a
neved – morgott Jonathan az orra alatt.
- Remélem, tudjátok a dolgotokat
– aggodalmaskodott Robert.
- Persze, hogy persze! Rayne,
Silverman, Mendez és én bemegyünk a börtönbe, Mimi a kocsiban ülve a hackeres
tehetségével segít nekünk odabent, miközben vokitokival kommunikálunk. A
megfázott róka, Naoki, díszbuzi és bébi pedig őrködnek, szintén a kocsiban –
darálta le Sasuke.
- Mi az, hogy díszbuzi?! –
háborodott fel a díszbuzi.
- Hát az, hogy díszbuzi –
magyarázta meg Sasu az egyértelműt.
- Akkor, nyomás átöltözni –
tapsikolt kettőt Brad, mintha csak valami színpadi darabra kéne átöltöznünk. A
kezembe kaptam a ruhát, ami be volt csomagolva, meg a hozzáillő
rendőrbakancsot, meg a rendőrfelszereléseket és Sasuval együtt bevonultunk a
szobánkba, ahol át is vettük. Téli szabásúak voltak, így hosszú ujjú volt
mindenkinek.
- Hú, bébi, remélem, ha
hazajöttünk megbüntetsz, mert nagyon rossz maffiózó voltam – ölelt át hátulról
Sasu, amikor éppen felvettem a felső részét is a ruhának.
- De hát ez nem is szexi! Hiszen
ápol és eltakar – nevettem fel.
- Rajtad még egy kezes-lábas is
geci izgató – suttogta a fülembe, majd óvatosan a fülcimpámba harapott.
- Ne már – léptem el tőle, mert
kirázott a hideg, de persze jól esett. Aztán megfordultam és amint megláttam,
felvisítottam és a nyakába ugrottam – Láttalak tavaly is rendőrruciba, de most
valahogy sokkal helyesebb vagy! – csimpaszkodtam a nyakába.
- Ez kész rémálom…
- Annyira nem illik hozzád! Egy
maffia fiú a rend őrének öltözve, irtó komikus – kuncogtam.
- Ne nevess, mert megbosszulom –
vigyorodott el, amikor elhajoltam tőle.
Végül az övemre erősítettem a
gumibotom, a bilincsemet és a vokitokimat is. Sasu is így tett, azzal a
különbséggel, hogy neki fegyvere is volt. Miután mind a ketten felvettük a
rendőrsipkát, leügettünk a többiekhez. Narou, Naoki, Mimi, Rayne és Stefan már
lent voltak.
- Egy kicsit nagy rád, nem? –
léptem Mimihez, aki épp olyan izgatott volt, mint én.
- Egy kicsit, de nem vészes –
mosolygott rám. A rendőrsisakja félig az arcába lógott, és a hosszú ujjújának
is vissza kellett hajtani a végét.
- NEEEEEE!!! EZ ISZONYÚÚÚ!! –
rohant le a lépcsőn Jonathan a ruhában és szinte verejtékezett, alig kapott
levegőt – Hát mi ez az anyag??!! És ez a szín??! Ez… Ez förtelmes!!
- Kapd össze magad, mielőtt
elájulsz – nézte le Narou.
- Figyelsz rám, pina??!! – kapott
egy tockost a faterjától.
- Áú – kapott a tarkójához –
Figyelek bazdmeg! – fordult ismét felé és tovább beszélgettek.
Egy órán belül már a rendőrség
előtt parkoltunk. Az első kocsiban én, Mimi, Jonathan, Sasu és Rayne ültünk,
többiben meg értelemszerűen a többiek. Sasuke és Rayne kiszálltak a kocsiból,
így én előre ültem a volán mögé, Mimi az anyósra a hacker cuccaival, s Dorian
meg Nao beszálltak Johnny mellé hátra.
- Na, akkor Mimi intézd el
nekünk, hogy minden simán menjen! Figyeljétek az adóvevőket és okosan, ügyesen
hárítsatok, ha jön valaki – osztotta ki Rayne a parancsot.
- Igen is, Carl tizedes –
poénkodott Mimi.
- Akkor jó, Mrs. Crusader –
kacsintott rá Rayne, aztán hevesen megcsókolta.
- Menni fog, bébi? – hajolt be az
én oldalamra Sasuke.
- Persze! – vigyorodtam el –
Tökéletes rendőr csajszi leszek!
- Akkor jó – hajolt oda hozzám és
megcsókolt, mire visszacsókoltam. Persze ő is visszacsókolt és nagyon nem
akartunk szétválni.
- Elég Rómeó, indulás – ragadta
meg Narou Sasuke övét és durván lerángatta rólam, majd ránk csukták a
kocsiajtót és bevonultak az építménybe. Idegesen az alsó ajkamba haraptam. A
kocsiban pedig kínos csend ült. Mimi persze felnyitotta egyből a laptopját és
munkához látott, Naoki meg előhalászta a telefonját és PixWord-özött. Dorian,
Jonathan meg én kussban ültünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése